
Fotó: Szucher Ervin
Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.
2016. január 13., 19:382016. január 13., 19:38
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.
„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.