
Fotó: Erdély Bálint Előd
Elfogadták Böjte Csaba jelölését a Nobel-békedíjra – ezt maga a ferences rendi szerzetes erősítette meg egy televíziós nyilatkozatban. Mint mondta, a bizottság telefonon értesítette arról, hogy elfogadták jelölését, így valóban esélyes a rangos elismerésre.
2022. április 01., 07:462022. április 01., 07:46
„Engem nagyon meglepett, mert igazából úgy volt, hogy valamikor hónapokkal ezelőtt Kásler miniszter úr jelölt, és ugye most,
– nyilatkozta Böjte Csaba a TV2-nek. Úgy fogalmazott: „köpni-nyelni nem tudtam, amikor telefonon közölték velem a megtisztelő hírt”.
Amint arról beszámoltunk, Böjte Csaba ferences szerzetest Kásler Miklós, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője terjesztette fel a Nobel-békedíjra. A jelölő szerint a dévai ferences szerzetes az elmúlt évtizedekben egy, az ideológiákon és a politikai érdekeken is túlmutató gyermekmentő programot hozott létre. A miniszter a jelölést bejelentő Facebook-bejegyzésében felidézte, hogy Böjte Csaba testvér a vasfüggöny leomlásakor kezdte papi szolgálatát.
Fotó: Veres Nándor
– méltatta a szerzetest Kásler Miklós. A miniszter hozzátette, Csaba testvér filozófiája az, hogy olyan keresztény alapvetéseket vezessen be az ott élő gyermekek felkarolásánál, amely túlmutat a kulturális különbségeken és a történelmi ellentéteken.
„Munkájának gyümölcse nem csak ideológiai síkon, hanem számszerűsítve is tetten érhető. Böjte Csaba gyermekmentő missziójával egy olyan új személetet hozott el ebbe a térségbe, amely a békés egymás mellett élésre sarkallja az ott élőket. A megmentett emberéletek mérhető eredményeként pedig azt gondolom, a több évtizedes munkájának gyümölcseként, megérdemelné az idei Nobel-békedíjat!” – közölte az emberi erőforrások minisztere.
Fotó: Rédai Attila
A Nobel-békedíjra egyébként kiválasztott személyek szűk köre teheti meg a jelöléseket. Ebbe a körbe korábbi díjazottak, államfők, kormányok tagjai (miniszterek), a nemzetgyűlések és kongresszusok tagjai, egyetemi tanárok, nemzetközi bírók és különleges tanácsadók tartoznak.
A Nobel-békedíj odaítélése szigorú forgatókönyv szerint zajlik. A hivatalos honlap szerint a jelöléseket legkésőbb az adott év január 31-éig fogadják, az utána beérkezett jelöléseket már csak a következő esztendőben veszik figyelembe.
A dévai ferences szerzetest egyébként sokan szeretnék a Nobel-békedíjazottak körében látni, korábban egy Facebook-csoport is alakult ezzel a céllal.

Nobel-békedíjra terjesztette fel Böjte Csaba ferences szerzetest Kásler Miklós, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
1 hozzászólás