Fotó: Haáz Vince
A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival elfogadta hétfőn a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
2018. június 11., 22:282018. június 11., 22:28
2018. június 11., 22:322018. június 11., 22:32
Hatályba lépéséhez a tervezetet a képviselőháznak is el kell még fogadnia. Amennyiben az alsóház nem változtat a kisebbségeket érintő cikkeken,
Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával való kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést.
A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói terjesztették be.
Áprilisban egy parlamenti különbizottság alakult a tervezet véglegesítésére: a testület csaknem 800 módosító indítványt fogadott el, és több mint 170-et elutasított. A testület RMDSZ-es tagja, Cseke Attila szenátusi rámutatott: az RMDSZ azért támogatta a tervezet elfogadását, mert az a magyarság nyelvi jogainak bővítését és a decentralizációt célzó RMDSZ-javaslatokat is tartalmazza.
Az ellenzék bírálta a tervezetet, amely szerinte erősíti a közigazgatás „átpolitizálását”, a politikai klientúraépítést, és kiszolgáltatja a hivatalokat a kormánypártoknak. A közigazgatási törvénykönyvet 85 szavazattal 21 ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti szenátus.
Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
szóljon hozzá!