Életeket menthet a transzzsírok korlátozása – a lakosság egészsége szempontjából történelmi döntést hozott az Európai Bizottság

Bíró Blanka 2019. május 11., 16:07 utolsó módosítás: 2019. május 11., 16:12

Két év múlva már nem kerülhetnek a boltok polcára olyan élelmiszeripari termékek, amelyekben a transzzsírok mennyisége meghaladja a 2 grammot 100 gramm zsiradékban – döntött az Európai Bizottság. A lépés azért fontos, mivel az iparilag előállított transzsírok szív-ér rendszeri megbetegedést, cukorbetegséget, rákot és Alzheimer-kórt okozhatnak, ezen betegségek miatt évente mintegy 50 ezren halnak meg Európa-szerte.

Jobb vigyázni. A felvágottakban is megtalálhatóak az egészségre káros transzzsírok Fotó: Boda L. Gergely

Minden tagország köteles korlátozni az élelmiszerekben található ipari transzzsírok mennyiségét az Európai Bizottság nemrég elfogadott rendelete értelmében. A dokumentumba foglaltak szerint az iparilag előállított transzzsírok mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot 100 gramm zsiradékban.

Az élelmiszeripari vállalkozásoknak 2021. április 1-jéig lesz idejük megfelelni az előírtaknak,

ezután azok az élelmiszerek, melyek iparilag előállított transzzsírtartalma meghaladja a határértéket, nem forgalmazhatók az Európai Unió tagországaiban.

A transzzsírsavak természetesen kis mennyiségben előfordulnak bizonyos élelmiszerekben, például húsokban és sajtban, de közegészségügyi kockázat csak az olyan ipari vagy mesterséges transzzsírokból származik, amelyeket növényi olajok részleges hidrogénezésével állítanak elő. A korlátozás szükségességét különben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmánya is alátámasztotta, több tagország, szervezetek és gyártók is támogatták ezt a lépést.

Dániában már korábban bevezették a határérték csökkentését, és azóta a szívbetegek aránya csökkent.

Különben Dánia mellett Svájc, Ausztria, Izland, Norvégia és Magyarország már az EB rendelete előtt bevezette a korlátozást. Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában a gyártókkal egyeztettek, hogy önkéntes módon csökkentsék a mennyiséget.

Az iparilag előállított transzsírok szív-ér rendszeri megbetegedést, cukorbetegséget, rákot és Alzheimer-kórt okozhatnak,

ezen a betegségek miatt évente mintegy 50 ezren halnak meg Európa-szerte. Romániában a halálesetek számát évi háromezerre becsülik.  Az iparilag előállított transzzsírok leginkább a margarinban, a gyorséttermi ételekben, felvágottakban, cukrásztermékekben, kekszekben, mikrós pattogatott kukoricában, csipszekben, félkész ételekben, zacskós levesekben találhatók.

Az ajánlott mennyiség két-háromszorosát fogyasztjuk

„Tudományosan bizonyított és elfogadott tény, hogy a transzzsírsavak az elfogyasztott mennyiségükkel arányosan emelik az LDL (rossz) koleszterinszintet, és csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintet, ezáltal növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a koszorúér betegségét” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Nagy Tímea kardiológus. A sepsiszentgyörgyi szakorvos rámutatott, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsavfogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Hangsúlyozta, jelenleg körülbelül ennek

a dupláját, illetve háromszorosát fogyasztjuk.

Arra is kitért, hogy az élelmiszerek vásárlásakor a jelenlegi élelmiszercímkék nem nyújtanak elégséges információt a termékek transzzsírtartalmáról, így megalapozottnak és indokoltnak tartja ezen összetevők jogszabály általi korlátozását, vagyis hogy a polcról leemelt kakaós szelet, szaloncukor, margarin és más termék csak a megengedett mennyiségű transzzsírt tartalmazza.

 „Együnk több helyit!”

A tanulmányokkal alátámasztott határértékeket általában úgy számolják ki, hogy abban a mennyiségben még nem káros a szervezetre – magyarázta kérdésünkre Sikó-Barabási Sándor. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője rámutatott, általában ezek az adalékanyagok, ízfokozók, transzzsírok akkor veszélyesek, ha hosszú ideig nagy mennyiségben fogyasztjuk azokat az élelmiszereket, melyekben megtalálhatók.

Jellemzően nem eszünk ilyen ételt mindennap kilószámra, de sok ilyen anyagnak kumulatív hatása lehet, minden alkalommal lerakódik egy kevés a szervezetben, összegyűl, és hosszú távon káros”

– részletezte a főállatorvos. Sikó-Barabási Sándor azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint próbáljunk helyi termelőktől, gazdáktól is beszerezni élelmiszert. „Nem lehet teljesen kizárni a nagyáruházakból beszerzett terméket, hiszen nincs mindenkinek vidéken rokona, ismerőse, de próbáljuk meg legalább heti néhány alkalommal, hogy helyi élelem kerüljön az asztalra” – javasolja a szakember. Rámutatott a helyi gazdák is használnak tápot, hiszen attól jobban fejlődnek az állatok, kevesebb pusztul el, de a táp mellett búzakorpát, kukoricát is adnak az állatoknak, és aki megtermeli a gabonát, azzal eteti az állatait. 

A nagyipari termelésben általában használnak adalékanyagokat, az élelmiszer-biztonsági hatóság azt ellenőrzi, hogy csak azt és akkora mennyiségben tegyék, amit a törvény megenged.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat