Életbe lépett a gyógyszertári tesztelést lehetővé tevő rendelet, de még sok a kérdőjel

az asszisztensek szövetségével működnek együtt a folyamatban egy, az egészségügyi minisztérium jóváhagyásával megkötött megállapodás mentén, amelyet a miniszteri rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után legtöbb tíz munkanappal meg kell kötni.

Az antigéngyorsteszteket az egészségügyi tárca a megyei közegészségügyi igazgatóság közvetítésével ingyen bocsátja a gyógyszertárak rendelkezésére.

A miniszteri rendelet ugyanakkor azt is előírja, hogy a patikák a tesztelést egy legalább 4 négyzetméteres, elkülönített részen végezzék, amelyet kizárólag erre a célra használnak, és egy időben teljesíti a következő kritériumokat: szellőztethető, könnyen tisztítható és fertőtleníthető asztal, szék található benne, van a tesztelés során keletkező szemét elhelyezéséhez szükséges kuka. Az útvonalakat is ki kell jelölni. A gyógyszertárak ugyanakkor a közvetlen környezetükben sátrakat is felállíthatnak tesztelés céljából.

– kommentálta kedden a friss rendeletet a Krónika megkeresésére Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Meglátása szerint az elképzelés hasznos, ám a kivitelezés nem egyértelmű. Mint magyarázta, az egészségügyi minisztériumban a miniszterváltás megnehezítette a gyógyszerészek érdekérvényesítését, ők az azóta leváltott miniszterrel egyeztettek.

tehát bizonytalan, hogy mikor kezdődik a betanítás, és mikor indulhat a tesztelés. Betanítás nélkül nem működik, hiszen az egyszerűnek tűnő műveletet szakszerűen kell végrehajtani, hogy ne sértsék meg az orr nyálkahártyát, a levett minta pedig értékelhető legyen. A négy négyzetmétert a gyógyszertárak többsége tudja ugyan biztosítani, viszont a külön utak szavatolása már akadályt jelent. Ezt Szabó Péter szerint úgy lehetett volna áthidalni, hogy a patikák, ahol nincs két külön bejárat, például zárás után vagy nyitás előtt fogadják a tesztelésre érkezőket. Erre különben a rendelet lehetőséget biztosít, csak közölniük kell az időpontokat a közegészségügyi igazgatóságnak, de ilyen esetben is feltétel a külön útvonal.

Szabó Péter ugyanakkor fontosnak tartja a pontos tájékoztatást, hogy

Előírásos védőöltözetet kell biztosítani az alkalmazottaknak, ki kell fizetni a plusztevékenységre a pluszbért, ugyanakkor a veszélyes biológiai hulladék megsemmisítése is pénzbe kerül.

„Az emberek gyakran félreértik a tájékoztatásokat, és rosszulesik, amikor fizetniük kell, mint ahogy történik az »ingyengyógyszer« esetében is, amikor csak egy alapárat fedez a biztosító, a különbözetet pedig a betegnek kell állnia” – részletezte a kamara elnöke.

Arra is kitért, hogy

Tehát hiába dönti el egy gyógyszertár tulajdonosa, hogy lehetővé teszi a tesztelést, ha az alkalmazottai nem vállalják az ezzel járó munkát. A rendelet pozitívuma viszont a szakember szerint, hogy a tesztelés mentén nem lehet reklámozni a patikát, csak annyit közölhetnek, hogy tesztelnek, és annak az időpontját, ez utóbbiról is a gyógyszertárak önállóan dönthetnek.

Szabó Péter elmondta, a tapasztalataik szerint van igény a tesztelésre, az emberek vásárolják a gyorsteszteket, hogy felmerülő gyanú esetén ellenőrizzék, megfertőződtek, vagy sem. Viszont a visszajelzések szerint, akkor vennék többen igénybe a patikai tesztelést, ha annak eredménye nem kerülne be hivatalos rendszerbe, tehát nem lenne következménye a lakhelyi elkülönítés.