A Marosvásárhelytől tizennégy kilométerre fekvő kastély gyönyörű és tágas parkja zenei fesztiválnak adott otthont az utóbbi években.
Fotó: Haáz Vince
Tudnak-e Belgiumban az erdélyi magyarokról? Milyen egy falu közepén található, méretes barokk kastélyban élni? Miért elhibázott az uniós pályázati rendszer? Van-e jövője a visszaszolgáltatott épületnek? Gróf Teleki Kálmán úgy sorolja fel a nehézségeket, hogy közben egy pillanatig sem kételkedik a gernyeszegi kastély jövőjében.
2021. június 14., 14:062021. június 14., 14:06
A Belgiumban élő Teleki-örökösöknek bírósági pereskedések során sikerült visszakapniuk 2011-ben a gernyeszegi kastélyt, a Maros megyei birtok ma az egyetlen Erdélyben, amely megmaradt a történelmi Teleki család tulajdonában.
Az államosított Teleki-kastély évtizedekig egyfajta kórházként működött. Olyan gyerekeket utaltak be ide, akiknek családjában tüdőbetegség ütötte fel a fejét, és ez a gyerekekre is veszélyt jelentett. A kastélyban működő egészségügyi intézmény léte némileg hasznára is vált a műemlék épületnek, hiszen legalább őrizték az állagát:
Teleki Kálmán élete egyik legszebb pillanatának, élményének azt a 2011. július 1-jei napot említi, amikor végigjárta egyedül az egész kastélyt. „A pincétől a padlásig, minden szobáját, termét, folyosóját bejártam” – emlékezik vissza.
Gróf Teleki Kálmán kétlaki életet él. Fél évet tölt Belgiumban, az esztendő másik felét, a melegebb hónapokat pedig a Maros megyei Gernyeszegen, a visszaperelt birtokon tölti. Tudnak-e flamandok, vallonok által lakott Belgiumban az erdélyi magyarokról, az épített örökségről? – kérdeztük a grófot.
„Nem ismerik ezt a régiót. Feleségem tanulmányai nagy részét Belgiumban végezte, a gyerekeim is ott jártak iskolába, így mindannyian tanúsíthatják: a történelem megáll Bécsnél, attól keletre sötét homály borul a kontinensre a belga oktatás alapján. Még a földrajzból is többnyire kimarad Közép-kelet-Európa. Ez így volt korábban, s így van most is. Magam is úgy gondoltam, hogy egy olyan többnemzetiségű országban, ahol számos hasonló nyelvi, kulturális kérdéssel szembesülnek, fogékonyabbnak kellene lenniük az erdélyi, romániai helyzettel kapcsolatban. Hát, nem így van. Nagyon ritka az olyan találkozás, amikor rövid bemutatkozásom után, miszerint én romániai, erdélyi magyar vagyok, felcsillan az új ismerős szeme, hogy legalább hallott a közösségünkről.
– mondta a Krónikának Teleki Kálmán.
A kommunizmusról, s a diktatórikus rendszerrel járó államosításról sincsenek alapvető ismereteik a belgáknak. A gróf kedélyesen meséli, hogy amikor a felesége az évek óta mellettük élő szomszédasszonynak megemlítette, hogyan rakták ki a kastélyból az ott élő tulajdonosokat, a hölgy értetlenül kérdezett vissza: miért nem fordultak a rendőrséghez?
– mondja mosolyogva Teleki Kálmán.
De milyen egy falu közepén elhelyezkedő barokk épületben élni? Az éve melegebb hónapjait a gernyeszegi kastélyban töltő gróf gyorsan lerombolja az esetleges illúziókat. „Ha valamit elfelejtek induláskor, tíz percet kell visszasétálnom. A kastély legkisebb szobájában élek, az első emeleten, itt lehet fűteni. A fürdőszobám egyben a női vécé, azaz rendezvények idején azt nem használhatom, hiszen könnyen összefutnék egy nővel. A feleségemé egy harmincöt négyzetméteres szoba. Ebben a két helyiségben élünk, a két szobát fával fűtjük, a fürdőszoba viszont fűtetlen, így most nagyon nem örültem a hideg májusnak. A nejem konyhaként egy vécéhelyiségben elhelyezett rezsót használ, s mondanom sem kell: tud és szeret is főzni” – ecseteli a kastélybeli mindennapokat az arisztokrata.
Nemesi optimizmus. Gróf Teleki Kálmán szerint a gernyeszegi kastélynak van jövője
Fotó: Haáz Vince
„Ötvenezer lejes mínuszt termelt a tavalyi év, amikor csak kisebb, anyagilag veszteséges rendezvényeket tudtunk szervezni a járványügyi korlátozások miatt. Az idén sem számítunk semmi bíztatóra ebből a szempontból. Nem tervezünk nagyobb rendezvényeket, a túlélésre rendezkedtünk be. A kastély a hétvégéken nyitva van, júliustól a tervek szerint minden nap, de legalább egy hét hat napján várjuk a látogatókat, még nincs végleges döntés” – vázolta a nyári terveket Teleki Kálmán. Arról is beszélt, hogy
„Érdeklődőek, egy részük a honlapon vagy a Facebook-oldalon tájékozódik a vizit előtt a kastélyról. Általában pozitív meglepetés éri, őket. Ritka, aki tisztában van a történelemmel, de mi megismertetjük velük a vezetés alatt” – tájékoztatott a gróf.
A járvány időlegesen elsodorta Erdély és talán a közép-kelet-európai térség egyik ikonikus zenei, kulturális, zenei rendezvényévé fejlődött Awake fesztivált, amelynek a Marosvásárhelytől tizennégy kilométerre fekvő kastély gyönyörű és tágas parkja adott otthont az utóbbi években. A magát butikfesztiválként hirdető rendezvény a még mindig érvényben lévő korlátozások miatt a szervezők elképzelése szerint különböző helyszíneken, kis létszámú közönség előtt jelenik meg. A helyszínek között természetesen az eredeti házigazda, a Teleki-kastély parkja is szerepel. „Még nincs semmi konkrétum, a szervezők rendkívül nehéz helyzetben vannak. Nem irigylem a fesztiválszervezőket, ők voltak a legnagyobb vesztesei a járványügyi korlátozásoknak” – mondta a gróf, aki egyébként felesége társaságában aktív „fesztiválozó”, lelkesen követi az Awake fellépőinek koncertjeit.
Teleki Kálmán komoly problémának tartja, hogy
„Ha EU-s pályázatok kiírása változatlan marad, nem is próbálunk élni azokkal. Nem lehet semmiféle profitorientált tevékenységet csinálni öt évig a sikeres pályázat esetén, amelyhez természetesen önrészt is biztosítani kell. Egy ilyen próbálkozás közel százezer euróba kerülhet esetünkben, ami óriási összeg. Nincs erre anyagi fedezetünk” – mondta.
A gróf ugyanakkor nem feltétlenül adná el a kastélyt. Inkább valamiféle együttműködést abban az esetben, ha például a magyar állam részéről érdeklődés mutatkozni az épület iránt. Összességében optimista, szerinte a gernyeszegi Teleki-kastélynak van jövője, évek múlva rendezvényközpontként működhetne, s egy kis múzeumnak is otthont adna, amelyek az erdélyi történelmet érintő fontos tematikákat dolgozna fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!