Elena Udrea: „Úgynevezett” nélküli Székelyföld. Hét projekt –115 millió lej

Elena Udrea elmondta, ha a politikusok gyakrabban járnának Székelyföldre, ha jobban odafigyelnének a párbeszédre, rájönnének, hogy a dolgok sokkal egyszerűbbek, mint ahogy első látásra tűnnek, Székelyföldön is ugyanazokkal gondokkal küzdenek az emberek, mint az ország más régióiban, csak itt jobban kell figyelni a fejlesztésekre mert húsz évig  szinte alig volt beruházás a térségben.

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere megköszönte a miniszter asszonynak, hogy a Székelyföld megnevezés használatával is segít ledönteni az előítéleteket.

Elena Udrea összesen 115 millió lej értékben hét európai uniós projekt finanszírozási szerződését írta alá Sepsiszentgyörgyön. Ezek közül a legnagyobb projekt, egyben a központi fejlesztési régió legnagyobb pályázata a háromszéki önkormányzat által leszerződött 87 millió lej, amiből a megyei kórházat korszerűsítik és szerelik fel.

Kovászna Megye Tanácsának másik pályázata nyolc turisztikai célpont népszerűsítésére vonatkozik, erre egymillió lejt hívtak le. Sepsiszentgyörgy városa négy pályázatára kapta meg az EU-s támogatást, az egykori vérközpont-épület, a műemlék Bene-ház felújítására, 17 megyeszékhelyi utca korszerűsítésére, Néri Szent Fülöp multifunkcionális roma-központ létrehozására, és a sugásfürdői fejlesztések befejezésére.

Antal Árpád polgármester elmondta, a négy projekt összesen 25 millió lej beruházást jelent, ez az összeg a város évi saját bevételének a felét jelenti. „A mandátumunk elején azt ígértük, úgy fejlesztjük a várost, a megyét, hogy nem az emberek zsebéből vesszük ki a  pénzt, hanem uniós és kormányzati alapokat hívunk le erre a célra, és ezt is tesszük” – mondta Antal Árpád. A hetedik projekt egy kézdivásárhelyi vállalkozói inkubátorház létesítésére vonatkozik, a kézdivásárhelyi önkormányzat 1,7 millió lejt költhet el erre a célra.

A régiófejlesztési minisztérium finanszírozza a kovásznai sípálya létrehozását

Elena Udrea miniszter háromszéki látogatása során elmondta, értékeli a kovásznai városi önkormányzat erőfeszítéseit, hogy önerőből megvásárolták a felvonót, ezért támogatja, hogy az országos érdekeltségű fürdőhelyen azt fel is tudják szerelni. A tervek szerint, a minisztérium 500 ezer lejt utal a sípálya kialakítására, reményeik szerint a felvonót már a télen beüzemelik.

A kovásznai hatóságok szeptemberben kezdték el a közel ezer méter hosszú pálya kialakítását. Lőrincz Zsigmond polgármester elmondta, két hónappal ezelőtt húszezer euróért vásárolt a város egy használt sífelvonót. A berendezés 920 méter hosszú, idén legalább az első szakaszát, mintegy 500 méternyit szeretnének üzembe helyezni. A Kovászna sípálya a leghosszabb Kovászna  megyébe, de eddig nem vonzotta a turistákat, mert nem volt megfelelően felszerelve.

Udrea: a politikusok gátolják a Székelyföld fejlődését

Bizonyos politikusok – románok és magyarok egyaránt – a fejlődés elősegítése helyett az üres nacionalista diskurzust alkalmazza Hargita és Kovászna megyében, hogy szavazatszerzés céljából könnyebben manipulálhassák az embereket – írta blogján Elena Udrea.

Udrea azt írja: a pártok bukaresti vezetői szinte kizárólag az RMDSZ hatáskörében hagyták a kommunikációt a székelyföldi magyarokkal és nem nagyon foglalkoztak az ott élő emberek gondjaival, ez pedig mesterséges korlátokat vont a magyarok és románok közé.

„Amikor három évvel korábban először látogattam miniszterként Hargita és Kovászna megyébe, azt tapasztaltam, hogy a térség és az emberek helyzete és igényei ugyanazok, mint az ország más részein, és elsősorban gazdasági és szociális jellegűek” – írja Udrea. Hozzáteszi: ilyen probléma a munkahelyek és az infrastruktúra hiánya, a téli fűtési gondok és a gyermekek jövőjével kapcsolatos aggodalmak.

Mint írja, három éve hallgatja, mit mondanak a székelyföldi emberek és a politikusok, és arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos román és magyar politikusok a térség problémáinak megoldása helyett az üres nacionalista diskurzust alkalmazzák, a tét pedig a politikai és gazdasági hatalom. „A valóság az, hogy nem léteznek etnikumközi viták, csak közös igények” – szögezi le Elena Udrea.

„A beruházások húsz éve elkerülik a térséget, de nem mondhatni, hogy etnikai okokból, mivel az RMDSZ szinte folyamatosan kormányon volt” – fogalmaz a régiófejlesztési miniszter, aki szerint ennek az az oka, hogy a politikusok szándékosan gátolják a Hargita és Kovászna megyei közösségek fejlődését, hogy szavazatszerzési célból könnyebben manipulálhassák az embereket, majd az etnikai különbözőséget okolják a nagy projektek hiánya miatt.