Fotó: Boda L. Gergely
Tanácsi határozattal próbálja a juhtartók által okozott problémákat megoldani az erdődi önkormányzat. Amint Szakács Imre alpolgármestertől megtudtuk, a Szatmár megyei kisváros határában közel húsz nyájat legeltetnek évek óta más vidékekről érkezett juhászok, amire a helybéliek rengeteget panaszkodnak.
2014. július 10., 20:102014. július 10., 20:10
Erdődnek juhlegelője egyébként egyáltalán nincs. A helyi gazdák szerint a juhok tönkreteszik a szarvasmarha-legelőket, ráadásul a vetésre is ráhajtják az állatokat. Szakács elmondása szerint hiába kérték a rendőrség segítségét, azt a választ kapták, hogy ez nem az ő hatáskörük. A helyi rendőrség munkatársai viszont mindössze bírságot szabhatnak ki, azonban a maximális 100 lejes büntetés – ami, ha 48 órán belül fizetik, feleződik –, nem bírt elrettentő erővel.
A napokban viszont a városi képviselő-testület hozott egy olyan határozatot, hogy minden, juhot legeltető gazda köteles hatósági kérésre igazolni, hogy rendelkezik állatonként 1,5 ár legelővel, ellenkező esetben kiutasítható a település határából. Az elöljáró szerint a módszer jó, a rendőrök pedig több juhászt is felszólítottak már a távozásra, akik 2-3 hetes haladékot kaptak, hogy kereshessenek maguknak más legelőt.
Az alpolgármester azt nem tudta megmondani, hány juhot tartanak a határban legeltetők. Mint kifejtette, a gazdák inkább lemondtak az állatok után járó támogatásról, és a meglévőnél jóval kevesebbet jelentettek be a mezőgazdasági kifizetési ügynökségnél, csakhogy elkerüljék azt, hogy az önkormányzat pontos kimutatáshoz juthasson.
A városvezetés egyébként korábban azt tervezte, hogy ne adják ki az állatok után járó támogatást, ameddig nem igazolják, hogy ezeket van hol legeltetniük, az ötletet azonban végül elvetették, mivel látták, hogy a kapott összeg nem túlságosan fontos a gazdák számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!