Elégtek a védett bazsarózsák

Lakatos Attila, aki családjával és barátaival több esztendeje rendszeresen kilátogat a dombra, felháborodva látta, hogy az egyébként évek óta nem tisztított területen a bazsarózsa szinte összes régi töve kiperzselődött, csak néhány új tő maradt meg, amelyeknek azonban még hoszszú időre van szükségük ahhoz, hogy virágot hozzanak. A régésznek egyébként meggyőződése, hogy a növényzetet valaki felgyújtotta: azt mondja, jól látható, hogy több helyen is szándékosan gyújtogatott valaki.

Negyedmilliót érő virágok

Hasonló véleményen van Marossy Anna nagyváradi biológus, aki szerint a terület erdőből legelővé alakítása állhat érdekében valakiknek – vélhetően azoknak, akik a közeli Belényesújlakon juhtenyésztéssel foglalkoznak. A szakember járt közben 1982-ben annak érdekében, hogy a domboldalt rezervátummá nyilvánítsák, mégpedig épp ezek miatt a virágok miatt.

Mint elmagyarázta, a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) balkáni növényfajta, amely már Európa-szerte igen kevés helyen található meg. A bihari élőhely különlegessége, hogy ez a legészakibb és legkeletibb terület, ahol ez a fajta még megtalálható. Magyarországon is rezervátumban él, a partiumitól valamivel délre, a Baranya megyei Zengő gerincén, a Mecsekben.

Magyarországon egyébként ez a virág fokozottan védettnek számít, egy tő természetvédelmi értéke 250 ezer forint – ennyit kell kifizetnie annak, aki letép egyet a védett növényből. 2004-ben a NATO katonai létesítményt, egy rádiólokátor-állomást tervezett létrehozni a Zengőn, ám ezt számos környezetvédelmi szervezet aktivistáinak közösen sikerült megakadályozniuk a bazsarózsák, illetve a kivágásra ítélt fák védelmében.

Togor: folyik a nyomozás

A helyszínen tájékozódott dr. Venczel Márton, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője, aki viszont nem gondolja, hogy bárki szándékosan gyújtotta volna fel a bazsarózsatöveket. Ő egy szemtanútól, egy ott legeltető juhásztól úgy tudja, legelőtűzről terjedtek át a lángok a védett területre. Lakatos Attila felvételein azonban valóban látszik, hogy valaki nemcsak az aljnövényzetet akarta elégetni, hanem a fák tövénél is tüzet gyújtott.

A védett területet a Nyugati-Szigethegység Regionális Ökológiai Felügyelőközpontja (CRSE) adminisztrálja, amelynek elnöke, Mihai Togor lapunknak azt mondta, még akkor a helyszínen járt, amikor a lángok égtek. „A tűzvész március 25-én történt. A Környezetvédelmi Őrség embereivel közösen szálltunk ki a helyszínre, és megállapítottuk, hogy a közeli legelőn gyújtotta meg valaki a tarlót, és a lángok onnan terjedhettek tovább az erdőbe” – mondta a Krónikának Mihai Togor.

Az elnök azt mondja, az őrség feljelentést tett a Bihar megyei ügyészségen, ismeretlen tettes ellen, akit, amennyiben a hatóságoknak sikerül azonosítani, a védett területekről szóló törvény alapján három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatnak, vagy 30 ezer és 60 ezer lej közötti pénzbírságra ítélhetik. Megkeresésünkre a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség védett területekkel foglalkozó osztályvezetője azt mondta, ezen a tavaszon rengeteg égetéssel volt dolga az ügynökségnek, bár erről a konkrét esetről senki nem értesítette őket.