
Elégedetlenek a helyi szakemberek a marosvásárhelyi várnál zajló felújítási és területrendezési munkálatokkal. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Keresztes Géza építész szerint még mindig nem világos, hogy a városháza milyen céllal végzi a munkálatokat, milyen szerepet szán az épületegyüttesnek és környékének.
2015. május 21., 19:582015. május 21., 19:58
A szakértõk Facebookon szerveztek találkozót a civilek számára, akiktõl javaslatokat vártak arra vonatkozóan: hogyan lehetne kihasználni a várat és az ehhez tartozó épületeket.
Soós Zoltán elmondta: a vár négyhektáros területének alig 15 százalékán sikerült régészeti ásatásokat végezni. Kifejtette: kétségkívül fontos az európai uniós alapokból végzett korszerûsítés, de ennek számos aspektusa aggasztja õket.
„Javasoltuk például, hogy a feltárt egykori kolostor mellett alakítsanak ki egy barokk és egy füves kertet, valamint egy angolparkot, de a tervben csak a füves kert szerepel. Szóvá tettük azt is, hogy a turisztikai központnak szánt fa- és üvegkupolás létesítmény nem illik a környezetbe, hiszen magasabb a várfalaknál, rátelepszik a várra, de sajnos süket fülekre találtunk\" – panaszolta a múzeumigazgató.
Hozzátette: aggasztó az is, hogy nem lehet tudni, milyen rendeltetése lesz annak a térnek, ahonnan a napokban törvénytelenül vágtak ki egy fát. Egyelõre annyi biztos, hogy a helyszínt le akarják kövezni, és állítólag piactérré alakítanák, de Soósék attól tartanak, hogy a Színház térhez hasonlóan betonrengeteggé válik a helyszín. Soós Zoltán hangsúlyozta: meglátásuk szerint valódi, parkosított közteret kellene berendezni, ahol ugyan megállhatnak a turistabuszok, de ne ez legyen a fõ rendeltetés.
Keresztes Géza építész szintén attól tart, hogy a vár mellett piactérnek álcázott parkolót alakítanak ki, az egyik erre utaló jel, hogy kövekkel rakják ki az egész teret. A szakember arra is rámutatott, hogy a korszerûsítés során nem oldották meg az épületek falainak esõvíz elleni védelmét, ennek érdekében például fából készült csatornákat lehetne felszerelni, ami nem is túl költséges.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!