2013. január 22., 22:002013. január 22., 22:00
Az áramszolgáltató illetékesei szerint a központi igazgatóság kérte a csendőrség és a rendőrség segítségét az alkalmazottakat korábban ért bántalmazások elkerülése végett. Böjte Csongor Ernő, a Hargita megyei Dánfalva polgármestere azt is kifogásolta, hogy az akcióról a községházát sem értesítették.
„Nem látom, miért kellett volna bárkit is értesítenünk az akcióról. Megpróbáljuk minél diszkrétebben kivitelezni ezt a munkát, hiszen ha nagydobra verjük, akkor már hiába megyünk bárhová is” – reagált a dánfalvi panaszokra Kovács Artúr. Az Electrica Rt. Hargita megyei kirendeltségének vezérigazgatója elmondta, egy országos akció keretében zajlanak az ellenőrzések, melyek célja az elektromos hálózatra jogtalanul csatlakozók azonosítása. „Inkább a téli időszakban lehet megtalálni ezeket a személyeket, hiszen ilyenkor jelentősen nő a fogyasztás, könnyebben azonosíthatók” – magyarázta az illetékes. Az igazgató elmondta, tegnap a felcsíki falvakat járták a szakemberek. Olyan falurészeket ellenőriztek, ahol az átlagosnál nagyobb volt a fogyasztás az elmúlt időszakban, vagy ahol már egy ideje nem járt senki a rendszerre történő csatlakozások szemrevételezése végett. Az igazgató elismerte, a helyszínelések során valóban rendőrök kísérik az Electrica Rt. alkalmazottait. „Ez nem Hargita megyei kezdeményezés, a központi igazgatóság döntése, hogy ezekben az esetekben a rendőrség és a csendőrség segítségét kéri” – jelentette ki Kovács. Mint kifejtette, azért volt szükség erre a lépésre, mert korábban több megyében tettlegesen bántalmazták az ellenőrzéseket végző munkatársakat. „Hargita megyében eddig szerencsére nem történt ilyen jellegű incidens” – mondta az igazgató. Tájékoztatása szerint az ellenőrzés egész héten zajlik a megye teljes területén, a tapasztalatokról ennek lejárta után tudnak beszámolni.
Eközben tegnap Sepsiszentgyörgyön arról számoltak be az Electrica Rt. képviselői, hogy az elmúlt három év alatt az elavult, 40–50 éves villanyhálózat több mint 30 százalékát sikerült korszerűsíteni Kovászna megyében. Józsa Csaba megyei igazgató szerint ennek köszönhetően 2010 óta évente 20 százalékkal tudták csökkenteni a meghibásodásokat, áramkieséseket. Tavaly felszámolták az utolsó 6 kilovoltos vonalat, és az egész megyében áttértek a 20 kilovoltosra. Minden korszerűsítési munkálat alkalmával kihozták a lakásokból a villanyórákat, hogy ezzel is egyszerűsítsék a leolvasást. Bácsteleken ez annyira felháborította a fogyasztókat, hogy bosszúból befestették az órákat, a szolgáltató kénytelen volt feljelentést tenni a rendőrségen. Józsa Csaba hangsúlyozta, közterületen levő villanyórákat nem lehet manipulálni, lassítani, visszatekerni őket, így ezzel megakadályozzák az esetleges áramlopást is. A végső cél, hogy teljesen automatizálják a rendszert, és a központból tudják leolvasni a fogyasztást. Jelenleg több mint 200 automatizált szakasz működik, amely lehetővé teszi, hogy a központból kapcsolják ki és be az áramot, ami a hibakeresést is néhány percre rövidítette a korábbi 3–4 óráról. Józsa Csaba elmondta, egyre több cég kéri az adósság átütemezését, és minden hónapban 500–800 fogyasztónál szüneteltetik az áramellátást, mert nem tudnak fizetni a szolgáltatásért. Évente ugyanakkor átlag száz személyt kártalanítanak amiatt, hogy a feszültségingadozás miatt kiégnek a háztartási gépek. Az igazgató hangsúlyozta, a hatékonyság mellett próbálnak esztétikus megoldásokat is keresni, Sepsiszentgyörgyön már több utcában a föld alá rejtették a kábeleket, és felszólították a vezetékes telefon- és internetszolgáltatókat is, hogy az egész megye területén szedjék le a villanyoszlopokról a feleslegessé vált huzalokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok