2010. január 13., 12:192010. január 13., 12:19
A Marosvásárhelyen élő Betegh Stefánia, a Teleki család távoli rokona, hazai képviselője a Krónikának elmondta: a Teleki család egyik ágának három örököse külföldön él, mindhárman 80 év körüliek. A legidősebb, Teleki Ágnes Ausztriában lakik, egy lánya van. A Kanadában élő Teleki Sámuelnek két fia született, az Amerikai Egyesült Államokban élő Teleki Károlynak két lánya van és egy fia. Ők hárman, Ágnes, Samu és Károly néhány hónappal ezelőtt, ősszel itthon jártak, és közösen úgy döntöttek, hogy egy ingatlanközvetítő-cégre bízzák a kastély értékesítését. „Ennek a cégnek az internetes honlapján fedezték fel az újságírók, hogy a kastély eladó, ugyanott olvasható, hogy a tulajdonosok 1 300 000 eurót kérnek érte” – tájékoztatott Betegh Stefánia.
A Teleki család 2005-ben kapta vissza törvényesen az ingatlant, amelyhez 15 228 négyzetméternyi telek tartozik, a beépített felület 5050 négyzetméter, és természetesen az egész épület közművesítve van. A benne működő Mezőgazdasági Iskolaközpontban 300 diák tanul. Sáromberke közigazgatásilag Nagyernye községhez tartozik. Jánosi Ferenc ernyei polgármester a Krónikának úgy nyilatkozott: miután a Teleki család visszakapta a kastélyt, ők maguk úgy döntöttek, hogy egy kilenctagú kastélykezelő kuratóriumot hoznak létre az önkormányzattal közösen.
„A kuratórium tagjai közül öten idevalósiak, rajtam kívül többek között az alpolgármester és Porkoláb tiszteletes úr tagjai a csoportnak – részletezte a polgármester. – Közösen egy szerződést dolgoztunk ki, amelyben az áll, hogy a kastély legalább húsz éven keresztül közösségi célokat szolgál, és mi ezt komolyan vettük. Idén augusztusban lejár a restitúciós törvényben előírt türelmi idő, ezt követően a mezőgazdasági iskolának ki kell költöznie az ingatlanból. De utána következik a szerződésben előírt húsz év.”
| A nyugat-európai peregrinációjából hazatérő fiatal Teleki Sámuel, a híres marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója az 1760-as évek végén, iktári Bethlen Zsuzsannával kötendő házasságára készülődve látott hozzá a sáromberki kastély megépítéséhez. 1769-ben kezdték el építeni a kastély északi szárnyát. A déli szárny munkálatai 1773-ban kezdődtek. Az elkövetkező években Teleki itt élt családjával. Az északi szárny mögötti, bástyaszerű tömbben végződő komplexum 1781–1782-ben, a lovarda 1825-ben épült. A kastély mögött már Teleki Sámuel korában kert létesült, melyet a 19. század folyamán alakítottak át angolkertté. A két 18. századi épületet összekötő neobarokk központi szárny jóval később, 1912–13-ban épült. A korszerű technikai eszközökkel felszerelt épület stílusában tudatosan igazodott a korábbi barokk szárnyak formavilágához. A sáromberki kastélyt a két világháború között az egyik leggazdagabb berendezésű erdélyi nemesi lakként tartották számon. A második világháború végén feldúlták és kifosztották. |
Jánosi Ferenc hozzátette, nem csodálkozik azon, hogy a Teleki-örökösök áruba bocsátották a kastélyt, mivel nem élnek az országban, magyarul sem tudnak, és a községvezető szerint nem tudják felmérni, hogy az ingatlan mennyire fontos a sáromberki közösség számára. „Ha eladják a kastélyt, s az új tulajdonos az iskolát kiteszi az épületből, akkor én be fogom perelni a Teleki-örökösöket. Úgy gondolom, a faluközösségnek is beleszólása kellene hogy legyen abba, mi történik a kastéllyal” – szögezte le a polgármester.
A kuratórium másik tagja, Berekméri István pedagógus elismeri, hogy a tulajdonosoknak törvény szerint joguk van arra, hogy eladják az épületet. „A kuratórium minden tagja által aláírt dokumentumban valóban van egy olyan fejezet, ami előírja, hogy az itt élő faluközösség érdekét figyelembe kell venni, s valóban létezik ez a 20 éves periódusra való utalás, és az is, hogyha jól működik ez idő alatt a rendeltetésszerű hasznosítás, akkor ez a periódus meghosszabbítható. De az nem szerepel a dokumentumban, hogy a tulajdonosok nem értékesíthetik az ingatlant” – hívta fel a figyelmet Berekméri. A pedagógus sajnálná, ha az iskolaközpont esetleg megszűnne, mert sok környékbeli faluból ide járnak tanulni a gyerekek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy Marosvásárhelyen tanítassák csemetéiket.
Sok évtizedes sikertelen próbálkozás után végre idén egy magyar tannyelvű kilencedik osztály is beindult az említett intézményben. Korábban az is felmerült, hogy a Teleki családtól egy olasz cég béreli majd az épületeket, ahol információs központot, cégszékházat szerettek volna berendezni, de egyelőre az olaszok elálltak szándékuktól. A Maros Megyei Múzeumnak is lennének elképzelései a kastély benépesítéséről, de ehhez a megyei önkormányzatnak meg kellene vásárolnia az épületeket, amire a válság miatt nyilvánvalóan nem lehet számítani. A tanfelügyelőség kimutatása szerint Maros megyében mintegy 100 iskola működik az egykori tulajdonosok által visszakapott kastélyokban, udvarházakban.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.