Fotó: Veres Nándor
Az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította keddi ülésén azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak a keresetét, akik diszkriminációnak nevezték, hogy az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákoknak kettővel több vizsgán kell számot adniuk tudásukról az érettségi során román társaikhoz képest. A témában érkezett hat panaszt elutasító döntést különben az EJEB öt bírája szavazta meg, ketten – Paczolay Péter (Magyarország) és Iulia Moţoc (Románia) ellene voksoltak.
2020. október 14., 09:242020. október 14., 09:24
2020. október 14., 15:082020. október 14., 15:08
A hat panaszos az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, 2000. november 4-én elfogadott tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkelyére hivatkozva minősítette hátrányos megkülönböztetésnek a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok érettségi vizsgáját.
Az említett cikkely a megkülönböztetés általános tilalmát írja elő, eszerint a törvényben meghatározott jogokat nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
A panaszok vizsgálata nyomán az EJEB bírói úgy határoztak, nem áll fenn az említett cikkely előírásainak megsértése.
Az Adevărul.ro portál által idézett érvelésük szerint a kisebbségi diákok két plusz vizsgáját egy olyan jogszabály alapján tartják meg, amelynek célja a nemzeti kisebbségek védelme, és amely kötelezi a román államot arra, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben valaki szeretne, tanulhasson anyanyelvén.
– áll a strasbourgi bíróság indoklásában.
A bírák a továbbiakban azt is megállapítják, hogy nem tartozik az ő hatáskörükbe sem az érettségi témáinak, sem a vizsgák menetrendjének a meghatározása, ez az állam feladata.
– idézi a hírportál a döntést.
Paczolay Péter és Iulia Moţoc ugyanakkor amellett, hogy nem szavazta meg az elutasítást, különvéleményt is megfogalmazott.
vagy azért, mert nem merítették ki hazájukban az összes jogi lehetőséget, vagy mert nem akkor fordultak panasszal a strasbourgi bírósághoz, amikor kellett volna, vagyis az érettségi menetrendjének közzétételét követő hat hónapban.
– áll a portál által idézett különvéleményben.
Árus félretájékoztatást jelez, fellebbezésre készülnek
Csakhogy Árus Zsolt szerdán a Blog.sic.hu oldalon közzétett reakciójában többek között jelezte, az Adevărul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet, „félretájékoztat”, mert a döntéssel egyet nem értő két bíró, a román és a magyar nem fejtette ki részletesen álláspontját. „Ugyanis az újságíró által idézettek három másik bíró különvéleményéből valók, akik álláspontja az volt, hogy formai okból nem kellett volna a panaszokat befogadni. Ez még ez első lépés volt, amiben a másik négy bíró álláspontja győzött, azt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amit 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik. A lényeg ellenben az, hogy ezt az ítéletet nem tudjuk és nem fogjuk elfogadni, hanem a Nagykamarához fogunk fordulni és kérjük ennek a döntésnek a felülvizsgálatát” – írta Árus Zsolt.
Mint ismeretes, a magyarság elleni jogsértések miatt számos esetben panaszt tevő gyergyószentmiklósi Árus Zsolt még 2018-ban megfogalmazta, hogy a magyar és más nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos helyzetben vannak a románokhoz képest, mert az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell sikeresen teljesíteniük. Mivel a Gyergyószéki Székely Tanács (SZNT) elnökének panasza a hazai intézményeknél nem járt eredménnyel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem léphetett fel, mert nem személyesen érinti a jogsértés,
A Székely Figyelő Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet is arra biztatta ezért a románból sikertelenül érettségiző fiatalokat, hogy nyújtsanak be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán a diszkriminatív érettségi vizsgarendszer miatt.
Most ezeket a panaszokat utasították el a strasbourgi bírák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás