Hirdetés

EJEB: nem muszáj magyarul tanulni, így nem diszkriminatív a romániai érettségi

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította keddi ülésén azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak a keresetét, akik diszkriminációnak nevezték, hogy az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákoknak kettővel több vizsgán kell számot adniuk tudásukról az érettségi során román társaikhoz képest. A témában érkezett hat panaszt elutasító döntést különben az EJEB öt bírája szavazta meg, ketten – Paczolay Péter (Magyarország) és Iulia Moţoc (Románia) ellene voksoltak.

Krónika

2020. október 14., 09:242020. október 14., 09:24

2020. október 14., 15:082020. október 14., 15:08

A hat panaszos az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, 2000. november 4-én elfogadott tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkelyére hivatkozva minősítette hátrányos megkülönböztetésnek a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok érettségi vizsgáját.

Azzal érveltek, hogy a románul tanuló diákokhoz hasonlóan kell szóbeli és írásbeli vizsgát tenniük román nyelv és irodalomból, de emellett anyanyelv és irodalomból is van egy szóbeli és egy írásbeli vizsgájuk, így kevesebb idejük marad felkészülni, kevesebb idejük van pihenni két vizsga között, amivel csökken annak az esélye, hogy leérettségizzenek.

Hirdetés

Az említett cikkely a megkülönböztetés általános tilalmát írja elő, eszerint a törvényben meghatározott jogokat nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

EJEB: nincs jogsértés

A panaszok vizsgálata nyomán az EJEB bírói úgy határoztak, nem áll fenn az említett cikkely előírásainak megsértése.

Az Adevărul.ro portál által idézett érvelésük szerint a kisebbségi diákok két plusz vizsgáját egy olyan jogszabály alapján tartják meg, amelynek célja a nemzeti kisebbségek védelme, és amely kötelezi a román államot arra, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben valaki szeretne, tanulhasson anyanyelvén.

Idézet
A panaszos diákokat valóban arra kényszerítették, hogy kettővel több vizsgát tegyenek, mint azok, akik románul tanulnak. Ez azonban közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy más nyelven tanuljanak, mint ahogy annak is, hogy az állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget. Ennek kapcsán a Bíróság megállapítja, hogy a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk”

– áll a strasbourgi bíróság indoklásában.

A bírák a továbbiakban azt is megállapítják, hogy nem tartozik az ő hatáskörükbe sem az érettségi témáinak, sem a vizsgák menetrendjének a meghatározása, ez az állam feladata.

Idézet
Figyelembe véve a sajátos körülményeket, a Bíróság nincs meggyőződve arról, hogy a panaszosok által elszenvedett kellemetlenségek annyira jelentősek lettek volna, hogy megsértsék az Egyezmény 12. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkelyét”

– idézi a hírportál a döntést.

Közös magyar és román álláspont?

Paczolay Péter és Iulia Moţoc ugyanakkor amellett, hogy nem szavazta meg az elutasítást, különvéleményt is megfogalmazott.

A két bíró elvben egyetért a többség döntésével, miszerint a romániai érettségi megszervezése nem részesíti hátrányos megkülönböztetésben a magyar diákokat. Ám az idézett cikk szerint úgy vélik, hogy a panaszokat nem is kellett volna elfogadnia az EJEB-nek,

vagy azért, mert nem merítették ki hazájukban az összes jogi lehetőséget, vagy mert nem akkor fordultak panasszal a strasbourgi bírósághoz, amikor kellett volna, vagyis az érettségi menetrendjének közzétételét követő hat hónapban.

Idézet
Ha valaki panaszkodni akar arra, hogy diszkriminatív az érettségi megszervezése, akkor kell megtennie, amikor nyilvánosságra hozzák a menetrendet, és az esetleges következményeket, a feltételezett hátrányos megkülönböztetést, meg lehet előzni, nem pedig egy évvel később, miután a diákoknak nem sikerült a vizsgájuk.  Ez ellen érvelni azt jelentené, hogy az állam csak a magyar diákok egy kisebbségét diszkriminálja, pontosabban azokat, akiknek nem sikerült a vizsgájuk, azokat viszont nem, akik átmentek”

– áll a portál által idézett különvéleményben.

Frissítés

Árus félretájékoztatást jelez, fellebbezésre készülnek

Csakhogy Árus Zsolt szerdán a Blog.sic.hu oldalon közzétett reakciójában többek között jelezte, az Adevărul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet, „félretájékoztat”, mert a döntéssel egyet nem értő két bíró, a román és a magyar nem fejtette ki részletesen álláspontját. „Ugyanis az újságíró által idézettek három másik bíró különvéleményéből valók, akik álláspontja az volt, hogy formai okból nem kellett volna a panaszokat befogadni. Ez még ez első lépés volt, amiben a másik négy bíró álláspontja győzött, azt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amit 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik. A lényeg ellenben az, hogy ezt az ítéletet nem tudjuk és nem fogjuk elfogadni, hanem a Nagykamarához fogunk fordulni és kérjük ennek a döntésnek a felülvizsgálatát” – írta Árus Zsolt.

Előzmények

Mint ismeretes, a magyarság elleni jogsértések miatt számos esetben panaszt tevő gyergyószentmiklósi Árus Zsolt még 2018-ban megfogalmazta, hogy a magyar és más nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos helyzetben vannak a románokhoz képest, mert az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell sikeresen teljesíteniük. Mivel a Gyergyószéki Székely Tanács (SZNT) elnökének panasza a hazai intézményeknél nem járt eredménnyel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem léphetett fel, mert nem személyesen érinti a jogsértés,

arra kérte azokat a fiatalokat, akiknek a román vizsga miatt nem sikerült az érettségijük, hogy maguk indítsanak keresetet Strasbourgban. 

A Székely Figyelő Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet is arra biztatta ezért a románból sikertelenül érettségiző fiatalokat, hogy nyújtsanak be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán a diszkriminatív érettségi vizsgarendszer miatt.

Több végzős élt ezzel a lehetőséggel, és végül 2019 márciusában hat fiatal kapott értesítést arról, hogy ügyüket a strasbourgi bíróság befogadta.

Most ezeket a panaszokat utasították el a strasbourgi bírák.

Hirdetés
7 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Szószegéssel vádolja az EMSZ az RMDSZ-hez átállt gyergyószentmiklósi polgármestert

Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.

Szószegéssel vádolja az EMSZ az RMDSZ-hez átállt gyergyószentmiklósi polgármestert
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Szili Katalin: ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát

A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.

Szili Katalin: ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát
2025. november 21., péntek

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot

Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.

Erdély, Partium, Bukarest: új gépkocsikkal segíti a magyar kormány az evangélikus szórványszolgálatot
2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
Hirdetés