Fotó: Veres Nándor
Az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította keddi ülésén azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak a keresetét, akik diszkriminációnak nevezték, hogy az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákoknak kettővel több vizsgán kell számot adniuk tudásukról az érettségi során román társaikhoz képest. A témában érkezett hat panaszt elutasító döntést különben az EJEB öt bírája szavazta meg, ketten – Paczolay Péter (Magyarország) és Iulia Moţoc (Románia) ellene voksoltak.
2020. október 14., 09:242020. október 14., 09:24
2020. október 14., 15:082020. október 14., 15:08
A hat panaszos az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, 2000. november 4-én elfogadott tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkelyére hivatkozva minősítette hátrányos megkülönböztetésnek a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok érettségi vizsgáját.
Az említett cikkely a megkülönböztetés általános tilalmát írja elő, eszerint a törvényben meghatározott jogokat nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
A panaszok vizsgálata nyomán az EJEB bírói úgy határoztak, nem áll fenn az említett cikkely előírásainak megsértése.
Az Adevărul.ro portál által idézett érvelésük szerint a kisebbségi diákok két plusz vizsgáját egy olyan jogszabály alapján tartják meg, amelynek célja a nemzeti kisebbségek védelme, és amely kötelezi a román államot arra, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben valaki szeretne, tanulhasson anyanyelvén.
– áll a strasbourgi bíróság indoklásában.
A bírák a továbbiakban azt is megállapítják, hogy nem tartozik az ő hatáskörükbe sem az érettségi témáinak, sem a vizsgák menetrendjének a meghatározása, ez az állam feladata.
– idézi a hírportál a döntést.
Paczolay Péter és Iulia Moţoc ugyanakkor amellett, hogy nem szavazta meg az elutasítást, különvéleményt is megfogalmazott.
vagy azért, mert nem merítették ki hazájukban az összes jogi lehetőséget, vagy mert nem akkor fordultak panasszal a strasbourgi bírósághoz, amikor kellett volna, vagyis az érettségi menetrendjének közzétételét követő hat hónapban.
– áll a portál által idézett különvéleményben.
Árus félretájékoztatást jelez, fellebbezésre készülnek
Csakhogy Árus Zsolt szerdán a Blog.sic.hu oldalon közzétett reakciójában többek között jelezte, az Adevărul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet, „félretájékoztat”, mert a döntéssel egyet nem értő két bíró, a román és a magyar nem fejtette ki részletesen álláspontját. „Ugyanis az újságíró által idézettek három másik bíró különvéleményéből valók, akik álláspontja az volt, hogy formai okból nem kellett volna a panaszokat befogadni. Ez még ez első lépés volt, amiben a másik négy bíró álláspontja győzött, azt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amit 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik. A lényeg ellenben az, hogy ezt az ítéletet nem tudjuk és nem fogjuk elfogadni, hanem a Nagykamarához fogunk fordulni és kérjük ennek a döntésnek a felülvizsgálatát” – írta Árus Zsolt.
Mint ismeretes, a magyarság elleni jogsértések miatt számos esetben panaszt tevő gyergyószentmiklósi Árus Zsolt még 2018-ban megfogalmazta, hogy a magyar és más nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos helyzetben vannak a románokhoz képest, mert az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell sikeresen teljesíteniük. Mivel a Gyergyószéki Székely Tanács (SZNT) elnökének panasza a hazai intézményeknél nem járt eredménnyel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem léphetett fel, mert nem személyesen érinti a jogsértés,
A Székely Figyelő Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet is arra biztatta ezért a románból sikertelenül érettségiző fiatalokat, hogy nyújtsanak be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán a diszkriminatív érettségi vizsgarendszer miatt.
Most ezeket a panaszokat utasították el a strasbourgi bírák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás