
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá közös projektek megvalósítása érdekében kedden Marosvásárhelyen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE).
2015. február 24., 19:392015. február 24., 19:39
Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke elmondta, korábban már kötöttek hasonló együttműködést magyarországi egyetemekkel, és most a „kiemelt oktatási intézményként számon tartott” Sapientián a sor.
„A csíkszeredai Sapientiával már van egy közös projektünk, amelynek keretében a hallgatók felmérik a Székelyföld gazdasági életét annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a főbb fejlődési irányvonalakat” – számolt be Szász Jenő, aki újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre csak egy keretmegállapodást kötöttek az EMTE-vel, amelyet ezután fognak tartalommal megtölteni, lehetséges lesz például, hogy támogassák az egyetemet uniós pályázatok lehívásában, de a hallgatók gyakorlatozhatnak is majd a kutatóintézetben.
A Sapientia egyetem rektora, Dávid László beszédében hangsúlyozta: az együttműködési szerződés bizonyítja, hogy a magyar állam által létrehozott és támogatott egyetem betöltötte szerepét, megtartóerőt képvisel az erdélyi magyar diákok számára.
„Olyan szakmákat oktatunk, amelyek élhető jövőt biztosítanak Erdélyben, s mindent megteszünk azért, hogy a tőlünk kikerülő magyar értelmiségiek itthon boldoguljanak. Örvendünk, hogy ezentúl tervünkben partnerünk a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is” – fogalmazott az intézményvezető.
Szász Jenő elmondta továbbá, a magyar állam által alapított intézet legfontosabb feladata, hogy erősítse a nemzeti együvé tartozás érzését, és „megpróbálja legyőzni a kádári örökséget, amely szerint vannak külön magyarországi és külön az elszakadt területeken élő magyarok”.
„Az elmúlt négy évben több okunk volt örvendeni, hiszen 2010-ben kimondták, hogy minden magyar egy nemzethez tartozik, és közösen kell építse a jövőt. Majd megszületett a kettős állampolgárságot szavatoló törvény, lehetőséget teremtettek, hogy a határon kívül élő magyarok is éljenek szavazati jogukkal, s végül az alaptörvénybe is belefoglalták, hogy a magyar állam felelőséggel tartozik a külhoni magyarok iránt, és a magyar jövőt a nemzeti és keresztény múltra kell építeni. Most következnek a dolgos hétköznapok, amikor partnereket keresünk a kutatóintézet céljainak megvalósítása érdekében, a nemzeti együvé tartozás erősítéséért” – mondta az eseményt követő sajtótájékoztatón a volt udvarhelyi polgármester.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
szóljon hozzá!