Együtt tervezi a jövő fejlesztéseit Hargita és Kovászna megye

Az elmúlt egy év alatt széles körű közvélemény-kutatást végeztek, hogy a lakói milyennek látják a Székelyföldet, meghatározták a fejlesztési irányvonalakat, hálózati elemzéseket készítettek arról, hogy az önkormányzatok, az intézmények, a vállalkozói és a civil szféra milyen pontokon kapcsolódik, hol kell az együttműködést javítani. Két típusú képzést is beiktattak, a két megye önkormányzataiban dolgozó tisztviselőknek és vezetőknek stratégiai gondolkodásmódot oktattak.

Hat prioritás

Az összegyűjtött adatokra alapozva a stratégiában hat fejlesztési prioritást határoztak meg – számolt be tegnap Henning László, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke. Ezek a közlekedési infrastruktúra, a környezetvédelem, a gazdasági fejlesztés, az egészségügy, az épített és szellemi örökség, valamint az oktatás.

Tóth Szabolcs Barnabás projektfelelős eközben arról beszélt, hogy megállapították, a térségen belül az elmúlt években sokat javult az utak állapota, ám kívülről még mindig nehézkesen lehet megközelíteni, ezért ki kell építeni a tervezett autópályára és brassói repülőtérre csatlakozó útvonalakat. Példaként azt hozta fel, hogy Erdővidéken új megyei út megépítésére van szükség a Nagyajta–Apáca-útvonalon, amely közvetlenül csatlakozik az E60-as jelzésű európai rangú úthoz. A környezetvédelem fontos eleme, hogy 2020-ig minden székelyföldi településen kiépüljön a korszerű víz- és csatornázási rendszer, valamint a hulladékgazdálkodás – hangzott el.

A turizmusra építenének

„A fenntartható gazdasági fejlődést a turizmusra kell építeni, a Székelyföld gyógyfürdő-nagyhatalom lehet, kihasználva a gyógykezelésben rejlő lehetőségeket, az épített és szellemi örökség vonzerejét” – szögezte le ugyanakkor Tóth Szabolcs Barnabás. A szakember arra is kitért, hogy az egészségügyben állandó fejlesztésekre van szükség, hiszen hiányoznak a legújabb diagnosztikai műszerek, ugyanakkor  bővíteni kell a civil szervezetek, a Caritas, a Diakónia és más egyesületek által működtetett otthoni beteggondozórendszert.

„Az egészségügyben, de szinte minden más területen gondot jelent a szakemberek elvándorlása, és hogy az egyetem elvégzése után a fiatalok nem térnek haza, a nagyvárosokban maradnak. Kutatási ösztöndíjak létrehozásával, szolgálati lakások építésével lehet a Székelyföldet vonzóvá tenni” – emelte ki.

Az Európai Uniótól a 2014–2020-as költségvetési ciklusban a két megye 800 millió eurót hívhat le, a fejlesztési stratégia alapot jelent ahhoz, hogy olyan területeken pályázzanak, ahol valós gondokat lehet az európai pénzekkel orvosolni.