Egyszínű falugazdász-hálózatért lobbizott az RMDSZ: átszervezi Budapest az erdélyi szaktanácsadás működését

A mintegy hatvan erdélyi falugazdász túlnyomó többsége eddig is az RMDSZ-közeli szervezetek keretében fejtette ki tevékenységét: a Maros, Hargita és Kovászna megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesületében, az Erdély-szerte működő Romániai Magyar Gazdák Egyesületében (RMGE) – amelynek Sebestyén Csaba Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő az elnöke –, valamint a Magyar Lóránd RMDSZ-képviselő által irányított Szatmár Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületben.

Ebből a keretből az Erdélyi Magyar Néppárthoz közel álló Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) „lógott ki” mintegy 17 falugazdásszal, akik Bihar, Szilágy, Kolozs, Maros és Hargita megyei gazdaszervezetek alkalmazásában dolgoztak eddig.

Az új felállásban az EMGESZ-nek három falugazdásza maradt Bihar, Kolozs és Hargita megyében. Az Erdélyben egyedülállóan 32 gazdakört foglalkoztató szintén EMEGSZ-tag RMGE Maros szervezetnek – amely évek óta nem tagja a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, sőt perben áll az egykori anyaszervezettel – öt falugazdásza ugyan megmaradhatott, de agrárszakembereik koordinációját rábízták a Székelyföld megyei önkormányzatainak elnökei által életre hívott Székely Gazdaszervezetek Egyesületére.

Néppártiból RMDSZ-es hálózat

Magyar Lóránd szerint nagyon sarkított „RMDSZ-hez közel álló” szervezetekről beszélni a falugazdász-hálózat átszervezése kapcsán. Az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője szerint, ha így közelítjük meg a témát, volt olyan időszak, amikor Erdélyben jobbára csak „néppárthoz közeli” gazdaszervezetek tartották fenn a pár éve már beindult falugazdász-hálózatot.

– igazít el az állatorvosi végzettségű szatmári politikus. Kérdésünkre, hogy milyen előnye van az átszervezésnek, a „gazdacserének”, amikor Bihar, Szilágy és Máramaros megyében a helyi gazdaszervezetek alkalmazásában már legalább fél éve olajozottan működött a falugazdász-rendszer, Magyar úgy fogalmaz: a mai felállás sokkal hatékonyabb, mert egységként kezeli Partium négy megyéjét.

„Túlságosan felaprózódott volt az eddigi rendszer. Sok kis egyesület alkalmazott falugazdászokat, munkájukra pedig nem volt egységes rálátás. Ez leginkább a gazdakataszterek elkészítésében szembeötlő. Minden megyében, sőt a megyéken belül is más megközelítés, és más módszerek alapján történt a gazdák összeírása, ami nem működőképes. A hatáskörömbe tartozó 17 falugazdásszal történt csütörtöki egyeztetések alapján

Pályáztak-e eddig, és ha igen, akkor hol? Milyen fejlesztésekre van szükségük? Milyen szakmai képzésekkel rendelkeznek? Pontos képet akarunk, hogy megválaszolhassuk a hogyan tovább kérdését” – vázolta a teendőket a szakpolitikus. Magyar szerint az átfogó felmérés elsősorban a magyar kormány által támogatott Partiumi Vidékfejlesztési Program elindításához szükséges, de ezt fel lehet majd használni európai uniós, illetve bukaresti mezőgazdasági minisztériumi pályázatokhoz is.

A szatmári gazdaegyesület tavaly két falugazdászt alkalmazott. Magyar Lóránd szerint szervezetük olyan jól teljesített, hogy a budapesti Agrárminisztérium illetékesei úgy döntöttek, az egész partiumi falugazdász-hálózatot rájuk bízzák. Ehhez már meg is változtatták a 2016-ban bejegyzett szatmári szervezet nevét a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületre.

Ne irányítsák, hanem segítsék a gazdákat a politikusok

A budapesti Agrárminisztérium döntéséről meg akartuk kérdezni Csomortányi Istvánt, az EMGESZ elnökét is, aki azonban nem akarta kommentálni a falugazdász-hólázat átszervezéséről született elképzelést. A szintén EMGESZ-hálózatban működő RMGE Maros szervezet elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsonyi zöldségtermesztő agrárvállalkozó a Krónikának úgy fogalmazott, nem tartja szerencsésnek a politikai szervezetek hatáskörébe sorolt falugazdászok működtetését. „Jól látható, hogy az RMGE kivételével mind az RMDSZ, mint az EMNP által megalakított gazdaszervezetek tulajdonképpen a falugazdász-hálózat működtetésére jöttek létre.

– fogalmaz a Maros megyei szakember, aki azért is tartja rossz ötletnek a szakmai szervezetek átpolitizálását, mert egy gazdaszervezetnek teljesen más a feladata, más a célja, más a szerepe. Úgy véli, a politikusok partnerek kéne legyenek a gazdatársadalom gondjainak megoldásában, de ne ők vegyék át a szakmai szervezetek irányítását.

Fazakas azt is helyteleníti, hogy nem jött létre egy olyan erdélyi gazdafórum, mezőgazdasági kerekasztal, ahol valamennyi gazdaszervezet egyenrangú félként – tagjainak pártállásától függetlenül – elmondhatná gondját-baját, és ezekre közös megoldást kereshetnének. Fazakas helyteleníti az RMDSZ által egyoldalúan, a különböző gazdaszervezetek megkérdezése nélkül kidolgozott Erdélyi Vidékfejlesztési Programot is.

„Ennek a programnak a kidolgozását kértem több ízben is a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének vezetőségétől, hiszen közös cél kéne legyen a három székelyföldi megyében – de Erdély más részein is –, hogy ez a program minél több elképzelésből álljon össze.

– fogalmazott lapunknak Fazakas Miklós.

Az öt falugazdászát egyelőre megőrző RMGE Maros szervezet vezetője szerint a budapesti Agrár-
minisztérium illetékeseivel folytatott számos szakmai egyeztetést követően sikerül olyan munkakört kialakítani az erdélyi falugazdász-szakemberek számára, amely sajátos erdélyi jegyeket tartalmaz. Ez a modell a Maros megyei gazdakörök szintjén már jól teljesített, jól működött. Fazakas úgy látja, a hálózat szaktanácsadó rendszerként kell működjön Erdélyben, ami azt feltételezi, hogy ne kezdő agrárszakembereket alkalmazzanak – ahogyan több helyen is megtörtént –, hanem olyan gyakorló agrármérnököket, akiknek tapasztalatát és tudását hatékonyan tudják kamatoztatni a gazdák.

„Mi ebben jó példával járunk elöl, hiszen mind az öt falugazdászállásra tapasztalt szakembereket kerestünk, és nem kezdőket” – összegzi eddigi tapasztalatait a Maros megyei érdekvédelmi szervezet vezetője.

korábban írtuk

A májusi esőnél is többet ér az összefogás – szakszerű termelésre, szövetkezésre biztatnak a szilágysági falugazdászok

Nem sokat változott az utóbbi három évtizedben a „hepehupás vén Szilágy” mezőgazdasága. A szétforgácsolódott, kis parcellás birtokok nehéz kihívás elé állítják a gazdákat. A termelés fortélyait jól ismerő falugazdászokkal vettük számba a lehetséges kivezető utakat a mai nehéz helyzetből.

korábban írtuk

A szórványban nincs alternatívája a magyar gazdák összefogásának – közösen terveznek Máramarosban a falugazdász segítségével

A tavaly decemberben Erdély-szerte beindult falugazdász-hálózat legnagyobb nyertese a szórványmagyarság – jelentette ki a Krónikának Várkola Tibor, a Hosszúmezői Agráregyesület vezetője, aki még idejében jött mentőövnek tartja a magyar állami támogatásokat.

korábban írtuk

Magyar mintára épül a falugazdász-hálózat – Erdély-szerte hatvan mezőgazdasági szakember látott neki a szaktanácsadásnak

Hatvan falugazdász kezdte el tevékenységét a budapesti Agrárminisztérium támogatásával Erdélyben. A többségében fiatal, pályakezdő mérnökök munkájával nem mindenki elégedett, de abban egyetértenek, hogy folyamatos képzéssel pótolható a tapasztalat hiánya.