A májusi esőnél is többet ér az összefogás – szakszerű termelésre, szövetkezésre biztatnak a szilágysági falugazdászok

2019. április 13., 08:58 utolsó módosítás: 2019. április 13., 11:08

Nem sokat változott az utóbbi három évtizedben a „hepehupás vén Szilágy” mezőgazdasága. A szétforgácsolódott, kis parcellás birtokok nehéz kihívás elé állítják a földből megélni akaró gazdákat. A mezőgazdasági termelés fortélyait jól ismerő falugazdászokkal vettük számba a lehetséges kivezető utakat a mai nehéz helyzetből.

Darabont Attila: elsősorban szövetkezetekre van szükség, mert egyedüli gazdaként már nem lehet boldogulni a piacon Fotó: Sütő Éva

A magyarországi minta alapján bevezetett falugazdász-foglalkozás viszonylag új szakma Erdélyben. A falugazdász szaktanácsadó, mezőgazdasági szakember, akihez a területalapú támogatások lehívásától a mezőgazdasági pályázatokig, a növényvédelmi szaktanácsadástól a termények értékesítéséig sok mindennel fordulhatnak a gazdák. Új munkakörében igazából csak az a falugazdász boldogul, akinek gazdálkodói tapasztalatai vannak, és átlátja a mezőgazdasági termelők jellegzetes gondjait.

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségéhez (EMGESZ) tartozó Szilágysági Gazdák Egyesülete két olyan falugazdászt tudott alkalmazni, akik nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is jól értenek a mezőgazdasághoz.

Darabont Attila és Bálint Rozália Szilágyperecsenben, illetve Varsolcon látott hozzá a közösségi munkához.

Darabont Attila 19 saját és 25 hektár bérelt szántóterületen gazdálkodik. Első traktorját 1990-ben vásárolta, amikor még alig volt termőföldje. „Nagycsaládból származom: a kasza, a kapa, a villa már gyermekkorunkban feltörte a tenyerünket, úgyhogy volt bőven tapasztalatom, amivel belevághattam” – magyarázza az egyéni gazdálkodóvá válás előzményeit. Darabont hamar rájött, hogy a sikeres földműveléshez mindenekelőtt tanulni kell, ezért az évek folyamán a mezőgazdaság minden ágazatában tanfolyamokat végzett, és diplomát szerzett az aradi Vasile Goldiş-egyetem marketing szakán.

Rendre fejlesztette gépparkját is: családi gazdaságába az évek során öt különböző méretű John Deer traktort és három kombájnt vásárolt. A szántóföldi növénytermesztés mellett a családnak három hektár zöldséges farmja és 1,7 hektár gyümölcsöse van. Darabont fantáziát látott az állattenyésztésben is: jelenleg tíz szarvasmarhát és húsz disznót tart.

Falugazdász-állásában Szilágyperecsen mellett Szilágysomlyó, Sarmaság, Szilágylompért, Selymesilosva, Somlyóújlak, Kémer, Kárásztelek, Ipp, Szilágyzovány, Szilágynagyfalu, Szilágybagos és Szilágycseh gazdáit látja el szaktanáccsal és egyéb hasznos információkkal.

Darabont saját tapasztalatai alapján tudja segíteni a gazdákat pályázatírásban is, hiszen eddig két európai uniós pályázatot nyert el gazdasága fejlesztésére.

Piacra jutási gondok

Darabont Attila szerint

ahhoz, hogy egy gazdaság sikeresen működhessen, a gazdának nemcsak a tartástechnológiával, fajtakiválasztással és növénytermesztéssel kell tisztában lennie, hanem naprakész információkkal kell rendelkeznie az aktuális pályázatokról is. Ebben segíthet legtöbbet az erdélyi falugazdász-hálózat.

Ugyanakkor nyitni kell az új értékesítési módszerek irányában, elsősorban szövetkezetekre van szükség, mert egyedüli gazdaként már nem lehet boldogulni a piacon.

A szakember szerint ma az erdélyi egyéni termelők legnagyobb gondja az értékesítés, a Szilágyságban meg kiemelten ez jelenti a legfőbb problémát. A szilágysági gazdák terményeik nagy részét a szilágysomlyói, zilahi, zsibói, nagybányai, nagyváradi vagy szatmári piacokon próbálják értékesíteni. Megesik, hogy inkább az üzérkedők vásárolják fel aprópénzért, és nagy nyereséggel adják tovább. Az élőállat-kereskedelmet teljes mértékben a feketepiac uralja.

Nagy gond, hogy a megyében nem maradtak élelmiszer-feldolgozó üzemek.

Az egykori állami cégeket privatizálták, többségük mára bezárta kapuit. A tejfeldolgozás sem a gazdák érdekeit szolgálja: a létező tejüzemek nem a helyi termelőktől felvásárolt tejet dolgozzák fel. Olyan alacsony árat, és annyira hátrányos szerződéseket kínálnak, hogy sokan inkább lemondtak a szarvasmarhatartásról, minthogy aprópénzért elprédálják a tehéntejet. Ez a feldolgozó üzemeket nem zavarja, hiszen külföldről korlátlan mennyiségben hozhatnak be nyers tejet.

A mezőgazdasági szakember a gazdák összefogásának hiányával magyarázza a kialakult helyzetet: ha nem tudnak közösen tárgyalni, és megfelelő árat kialkudni, akkor eleve esélytelen a piacon maradásuk.

A még létező pár élelmiszer-feldolgozó üzem – a piaci helyzettől és az infláció mértékétől függően – évente több alkalommal is változtat a felvásárlói áron, azonban csak a nagyobb termelőkkel alakul ki olyan beszállítói rendszer, amely mindkét félnek megéri.

Tejfeldolgozás tekintetében nagy probléma az egyesületi csarnokok hiánya, illetve az, hogy nincsenek kis feldolgozóüzemek, amelyek helyi, kistérségi piacokra szállítanak élelmiszereket. A húsfeldolgozást illetően is komoly gondot jelent a vágóhidak és a húsfeldolgozó kisüzemek hiánya.
Az a gazda sincs könnyebb helyzetben, aki piacokon szeretné terményeit értékesíteni, mert a standok túlnyomó többsége üzérkedőké, viszonteladóké, az őstermelő pedig nem tud asztalt bérelni.

A rengeteg gond és baj arra int minden gazdaközösséget, hogy próbáljon összefogni, és közös erővel keressen kivezető utat. De ilyen párbeszédet támogatjuk mi, falugazdászok”

– összegezte a megoldás lehetőségét Darabont Attila. Mint lapunknak fogalmazott, az összefogás az egyetlen módja annak, hogy a jelenleg parlagon heverő termőföldeket ismét művelésbe lehessen vonni. (Becslések szerint a szilágysági termőföldek mintegy felét nem dolgozzák meg a gazdák).

Bálint Rozália: az optimizmust kellene visszahozni falvainkba Fotó: Sütő Éva

Szakszerű növényvédelem és tömbösített parcellák

Bálint Rozália Varsolcon lakik, és a Budapesti Corvinus Egyetem Kertésztudományi Karának kertészmérnöki szakán szerzett diplomát. A Krónikának elmondta, hogy a föld iránti kötődése visszanyúlik gyerekkorába, de családjában ő az első nemzedék, aki födművességből él meg. Gyümölcsfaoltványok és rózsatövek szaporításával és fóliasátras zöldségtermesztéssel foglalkozik. Hat településen – Krasznán, Varsolcon, Szilágysámsonban, Dobán, Goroszlón és Désházán – végzi falugazdászi teendőit.

Tapasztalatai szerint is a gazdák elsősorban értékesítési problémákkal küzdenek. Szükség lenne társulásokra, szövetkezetekre, hogy mennyiségi és minőségi árut termelhessenek és értékesítsenek.

Falugazdászként mindenben besegít a gazdáknak. Fontos szerepet vállal a szakszerű növényvédelemben – nemcsak a kártevők és betegségek elleni permetezéseket ajánlja a termelőknek, hanem a megelőző védekezéseket is –, ugyanakkor faluról falura járva a pályázati lehetőségeket népszerűsíti.

„Jelenleg egy olyan gyümölcsfajta termesztésével kísérletezem a Szilágyságban, amivel nagy és összefüggő gyümölcsösöket tudnánk telepíteni. Meggyőződésem, hogy ilyen szintű beruházásokkal tudnánk véget vetni a mostani kisparcellás mezőgazdaságnak” – magyarázza a kiútkeresés lehetséges módját a mezőgazdasági szakember.

A parcellák tömbösítéséhez kapcsolódik a gazdaszövetkezetek életre hívásának szükségszerűsége is. Mint fogalmaz, a szövetkezéstől nem kell félni, mert még a régi termelőszövetkezeteknek is megvolt a fény és árnyoldala, a gazdák szabad választásán alapuló, új típusú szövetkezeteknek pedig csak előnyük van.

„A mai ember egyre inkább elszokik attól, hogy a gondok ellenére is vállalja a földművelést, pedig a gazdaember élete soha nem volt könnyű.

Éppen az volt ennek a foglalkozásnak a szépsége, hogy a sovány és a gazdag esztendőkre mindig volt megfelelő válasza a magyar gazdának. Ezt az optimizmust kellene visszahozni falvainkba”

– fogalmazza meg falugazdászi munkájának üzenetét Bálint Rozália.

Sütő Éva

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
2019. április 11., csütörtök

Szolgálati közlemény

Hallgassa online rádióinkat