Tiponuţ Tibor, a civil szervezet elnöke a Krónikának elmondta, eddig folyamatosan nőtt az érdeklődés, a legutóbbi alkalommal viszont, valószínűleg a kánikula és a vakáció miatt valamennyire visszaesett. Mindegyik alkalommal 30-40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma és a begyűjtött használtolaj-mennyiség, a rekordot három hónappal ezelőtt döntötték meg, amikor 430 liter olajat adtak le a váradiak.
A hétvégén 140-en válaszoltak a felhívásra, és 390 liter használt olajat vittek a négy gyűjtőpontra, a legtöbbet a Rogériusz negyedben. Tiponuţ Tibor hangsúlyozta, pozitív visszajelzéseket kapnak, tombolát is adtak a gyűjtésben résztvevőknek, ám sokan nem vették el, hangsúlyozva, hogy nem az esetleges nyereményért gyűjtik a használt étolajat, hanem azért, hogy óvják a környezetet, a természetes vízkészletet.
Az egyesület elnöke elmondta, az elmúlt két évben az önkormányzat is támogatta az akciót, ám idei pályázatukat pénzhiányra hivatkozva visszautasították, sőt még négyzetméterenként 5 lej közterület-foglalási díjat is kellett fizetniük. A gyűjtés sok önkéntes munkát és költséget feltételez, ennek ellenére továbbra is háromhavonta megszervezik az akciót, sőt a jelenlegi négy helyett hat gyűjtőpontot szeretnének felállítani, mondta Tiponuţ Tibor.
Csíkszeredában is egyre több a környezettudatos polgár, mondta el a Krónikának Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, nem az a cél, hogy minél több mérgező hulladékot begyűjtsenek, hanem, hogy minél kevesebb termelődjön, és azt mind újrahasznosítsák. Az egyesület legutóbb a múlt hónapban szervezett mérgezőhulladék-gyűjtést, a használt olaj mellett még 11 fajta hulladéktípust vártak a lakosságtól, például lejárt szavatosságú gyógyszert.
Júniusban 320 család vett részt az akcióban, 729 liter égett olajat adtak le. Nem visznek egyszerre nagy mennyiségeket, de nagyon motiváltak, otthon lelkiismeretesen gyűjtik a mérgező hulladékot, többek között gyógyszerből is 52 kilogrammot adtak le, mondta Csonta László. Az egyesület Csíkszeredában három-négy havonta szervez hulladékgyűjtést, a káros anyagokat szakcég szállítja Budapestre, ahol száz százalékban újrahasznosítják: a folyékony részét üzemanyag-adalékként, a szűrés után visszamaradt részt aszfaltként.
Sepsiszentgyörgyön a központi piacon működtet állandó gyűjtőpontot a Tega köztisztasági vállalat. Az olajoshordó mellett az olajostasakoknak, -üvegeknek is van gyűjtőkonténer, tehát a környezettudatos szentgyörgyiek kényelmesen meg tudnak szabadulni a használt olajtól, és egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, mesélte Crişan Mária, a vállalat szóvivője. A cégektől a nagyobb mennyiséget a hulladékudvarban veszik át, ugyanakkor csatlakoznak a civil gyűjtésekhez is, ilyen alkalmakkor az állandó gyűjtőpontokra hívják fel a figyelmet.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) tavaly szeptemberben indította be használtétolaj-gyűjtő akcióját a kincses városban, azóta viszonylag kevés olaj gyűlt össze, az 50 literes hordó alig kétharmada telt meg – számolt be a kezdeményezés eddigi eredményeiről Vetési Imola, a diákszervezet pénzügyi felelőse. Mint részletezte, jellemzően a középkorú kolozsváriak éltek a lehetősséggel, az egyetemisták nem tanúsítottak tömeges érdeklődést a program iránt. Hozzáfűzte: ennek részben az az oka, hogy amennyiben a zömében bentlakásokban élő diákoknak volt olyan ismerőse, akit lelkesített a dolog, inkább vele küldték el a közösen összegyűjtött használt étolajat.
„Elég macerás dolog a bentlakásokban összegyűjteni az olajat, ott ugyanis takarítanak, így előfordul, hogy a takarítószemélyzet hamarabb kidobja az olajas palackot, mintsem a diák észbe kapna, ráadásul nem minden egyetemista süt, főz diákévei alatt” – magyarázta Vetési Imola. Elmondta: az olajat beszolgáltatók mintegy 15-20 százaléka a diákszervezettől értesült a használt olaj újrahasznosításának lehetőségéről.
Szerinte sokkal hatékonyabban lehetne begyűjteni az olajat, ha a szelektív hulladékgyűjtő konténerek mellé az olaj begyűjtéséré alkalmas tárolót is felszerelnének, hiszen úgy vélte, az emberek ódzkodnak attól, hogy el kell vinni az olajat a gyűjtőhelyre, amely nem feltétlenül a szomszédban van. Véleménye alátámasztására hozzáfűzte: a szelektív hulladékgyűjtés esetében azt tapasztalta, hogy a diákok szívesen élnek ezzel a lehetősséggel.
Szatmár megyében jelenleg csak cégektől gyűjtik be a használt étkezési olajat az erre szakosodott vállalatok, palacsintasütőktől és éttermektől veszik át nagy tételben az élelmezési célokra már alkalmatlan, ám veszélyes hulladéknak minősülő olajat – tudtuk meg Mészáros Gézától, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársától. Két-három évvel ezelőtt, amikor még egyetlen helyi vállalat rendelkezett átvételi engedéllyel, az önkormányzat támogatásával szerveztek utcai gyűjtőakciókat a lakosság számára a város különböző pontjain, azonban ez a tevékenység abbamaradt.
Mészáros Géza szerint ennek az volt az oka, hogy az átvevőnek nem érte meg ez a fajta tevékenység. Mint kiderült, jelenleg két cég rendelkezik engedélylyel használt olaj begyűjtésére. Az utóbb engedélyt szerzett cég vezetője, Szejke Judit lapunknak elmondta, tervezik, hogy újra beindítják a lakosságtól való átvételt is, viszont a gyűjtőpontokat engedélyeztetniük kell az önkormányzattal, ami egyelőre nem történt meg. Lapunk érdeklődésére elmondta, az élelmiszer-ipari cégektől beszedett olajat viszonteladóknak adják tovább, melyet adalékként használnak bioüzemanyag gyártásához, illetve betonhoz is keverik, mivel javítja a fagyállóképességet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Látogatottsági adatok