
Csak adagolják. A patikák arra panaszkodnak, hogy nem kapják meg a megrendelt mennyiséget a hiánycikknek számító gyógyszerekből
Fotó: Haáz Vince
Hiába a rengeteg ígéret: továbbra sem kapható a gyógyszertárakban jó néhány létfontosságú orvosság. Bár az egészségügyi minisztérium honlapján jelenteni lehet a hiányt, a panaszos semmiféle választ nem kap. Miközben a hatóságok a gyógyszertartalékot felhalmozó lakosságot okolják a történtekért, Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke szerint a mindenkori elhibázott gyógyszer- és egészségügyi politika felelős a kialakult helyzetért.
2020. május 21., 19:002020. május 21., 19:00
Egyre több létfontosságú gyógyszert keresnek kétségbeesetten a betegek, miközben a gyógyszertárak tehetetlenek, az egészségügyi minisztérium pedig hárít, általában azzal, hogy a betegek a felelősek, mert a járvány ideje alatt túlzottan felhalmozták otthon az orvosságokat. Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke lapunknak úgy fogalmazott,
Az egészségügyi minisztérium honlapján jelenteni lehet a hiányzó gyógyszereket, a „medicamente lipsă” (gyógyszerhiány) menüpont alatt. Az oldalon még mindig pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedő krónikus betegek számára létfontosságú Euthyrox orvosságot jelentik a legtöbben, de hiánycikknek számít a cukorbetegek által használt Siofor, és most már a rosszindulatú emlőrák kezelésére felírt Tamoxifen nevű gyógyszer is. Az egészségügyi minisztérium és az országos gyógyszerügynökség még március közepén azt ígérte, hogy megoldják az Euthyrox-hiányt, ám ennek ellenére a helyzet alig javult,
és egyszerre csak legfeljebb egy hétre elegendő dózist tudnak beszerezni.
A Romániai Krónikus Betegek Szövetsége a rosszindulatú emlődaganat kezelésében használt Tamoxifen gyógyszer hiányára hívja fel a figyelmet. Hangsúlyozzák, az orvosság már több mint két hónapja eltűnt a gyógyszertárakból, nincs helyettesítője, és hiányában fennáll a veszély, hogy a betegek visszaesnek, a daganat kiújul. A szövetség rámutat, egyelőre nincs hivatalos álláspont, amely a gyógyszer hiányát magyarázná, megoldást javasolna.
Cezar Irimia, a szövetség elnöke a sajtónak azt nyilatkozta, Romániában több mint 300 ezer nőt kezelnek ezzel a gyógyszerrel, mivel az országban nem jutnak hozzá, próbálják Bulgáriából, Szerbiából, Magyarországról vagy Ukrajnából beszerezni. A szövetség az egészségügyi minisztériumot teszi felelőssé a kialakult helyzetért.
Az országos gyógyszerügynökség közben a gyártók kérésére frissítette azoknak az orvosságoknak a listáját, melyek már hiányoznak vagy eltűnhetnek a gyógyszertárakból.
Ezek között találhatók olyan termékek is, melyek már 2018 óta nem kaphatók a patikákban, mert a termelők visszavonták az országból, a clawback adóra és a túl alacsony szabályozott árra hivatkozva. A hiányzó gyógyszerek között onkológiai kezeléshez szükséges készítmények, fájdalomcsillapítók és étrend-kiegészítők is fellelhetők.
A mindenkori elhibázott gyógyszer- és egészségügyi politika felelős a kialakult helyzetért – szögezte le megkeresésünkre Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Kifejtette,
Például annyi Euthyroxot rendelnek, hogy a hozzájuk forduló betegeknek elegendő legyen, ám csak a kért mennyiség töredékét kapják. Más esetben többhetes késéssel kapnak meg egy-egy rendelést. „Ez abszurd, hiszen a beteg nem várhat heteket a kezelésre” – szögezte le a kamara elnöke.
Azt is felháborítónak tartja, hogy a minisztérium a betegekre hárítja a felelősséget, azt állítva, hogy a járvány ideje alatt gyógyszerkészleteket halmoztak fel. Tavaly zavartalan volt az Euthyrox-ellátás, nem volt értelme halmozni, aztán december óta már csak nehezen lehet hozzájutni, idézte fel a gyógyszerész.
Szabó Péter szerint a megoldás az lenne, ha az állam egyszerűen csak végezné a feladatát. Például pontra kellene tenni a gyógyszerkészletek és a betegek valósághű nyilvántartását.
Másrészt ha egy gyógyszerből az országos készlet visszaesik, arról azonnal tudomást kellene szerezniük a hatóságoknak, és pótolniuk kellene a hiányt. A magas clawback adó és a mesterségesen alacsonyan tartott árak szintén odavezetnek, hogy a termelőknek nem éri meg egy-egy gyógyszert forgalmazni az országban, tette hozzá Szabó Péter.
A clawback különben egyfajta többletadó: olyan, világszerte alkalmazott egészségpolitikai eszköz, amellyel visszafogják a termelők és a kereskedők által generált gyógyszertúlfogyasztást. Általában reklámokkal késztetik a lakosságot túlfogyasztásra, ám ez egy adott szint után éppen a clawback miatt nem éri meg, mert ha nő az eladás, nagyobb lesz az adó. Azonban ez azzal is jár, hogy az olcsóbb generikumok (az eredeti, korábban engedélyezett gyógyszerek ugyanazon aktív hatóanyagait tartalmazó, az innovatív orvosság szabadalmi határidejének lejárta után megjelenő készítmények) gyártóinak nem éri meg piacon tartani termékeiket.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!