Egyre több háromszéki állástalan tér vissza dolgozni

Kelemen Tibor igazgató lapunknak elmondta: ez annak tudható be, hogy a minimálbér az elmúlt időszakban többször is emelkedett, így már kifizetődőbb alkalmazottnak lenni, mint az állami támogatásra várni.

„Az eddig a munkanélküli-segélyt előnyben részesítő, a hivatalba rendszeresen visszajárók egy része most már ragaszkodik az állásához. Amennyiben elveszítik munkájukat, akkor is minél hamarabb megpróbálnak újat találni” – magyarázta Kelemen. Kifejtette: Háromszéken az állami juttatás átlagosan havi 450 lej, míg a minimálbér bruttó 1050 lej.

Kelemen felhívta a figyelmet arra is: ezek az emberek egy ideje jobban megbecsülik az állásukat, bár a szalagmunkát kínáló nagy gyárakban még mindig előfordul, hogy a sok túlóra miatt kimerült munkavállalók felmondanak, majd valamelyik hasonló üzemben próbálkoznak újra. Hozzátette: ezt a munkaadók úgy akarják kivédeni, hogy inkább nagy teherbírású, pályakezdő fiatalokat keresnek.

„Mára a nadrággyárak a stabilitás szimbólumaivá váltak Háromszéken, és rácáfoltak arra a néhány évvel ezelőtt még hangoztatott vélekedésre, hogy a minimálbér növekedésével a lohn-rendszerben dolgoztató gyárak keletebbre vonulnak, például Ukrajnában telepednek meg” – magyarázta a munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője.

Ellenben Kelemen attól tart, hogy a minimálbér további növekedése miatt a vállalkozók kénytelenek lesznek elbocsátani alkalmazottaik egy részét. Az termékárakat csak úgy növelhetik, ha kiterjesztik a piacot, vagy jobb minőséget kínálnak, különben ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért nem kérhetnek többet csak azért, mert emelkedik a minimálbér – érvelt a szakember. Rámutatott: a multinacionális cégek úgy próbálják kiegyenlíteni a bérkiegészítés okozta vesztességet, hogy ugyanazt a munkát kevesebb beosztottal végeztetik el, tehát a nagyobb fizetésért jobban megterhelik őket.

A kedvező tendencia ellenére Kovászna megyében növekedett az állástalanok aránya, amely jelenleg 6,5 százalék, azaz fél százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Kelemen szerint ez annak tudható be, hogy a végzősök most kerültek be a rendszerbe, ők azonban ősszel ki is kerülnek belőle, mert egyetemre mennek, vagy az utolsó vakációt követően munkába állnak. Kovászna megyében egyébként 1600 lej a bruttó átlagbér, a térségben működő mintegy négyezer cég pedig körülbelül 45 ezer személyt foglalkoztat.