Egyre komolyabb tendencia Háromszéken, hogy a hosszabb ideig munkanélküli-segélyből élő személyek dolgozni kezdenek a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint.
2015. augusztus 25., 20:442015. augusztus 25., 20:44
2015. augusztus 25., 21:182015. augusztus 25., 21:18
Kelemen Tibor igazgató lapunknak elmondta: ez annak tudható be, hogy a minimálbér az elmúlt időszakban többször is emelkedett, így már kifizetődőbb alkalmazottnak lenni, mint az állami támogatásra várni.
„Az eddig a munkanélküli-segélyt előnyben részesítő, a hivatalba rendszeresen visszajárók egy része most már ragaszkodik az állásához. Amennyiben elveszítik munkájukat, akkor is minél hamarabb megpróbálnak újat találni” – magyarázta Kelemen. Kifejtette: Háromszéken az állami juttatás átlagosan havi 450 lej, míg a minimálbér bruttó 1050 lej.
Kelemen felhívta a figyelmet arra is: ezek az emberek egy ideje jobban megbecsülik az állásukat, bár a szalagmunkát kínáló nagy gyárakban még mindig előfordul, hogy a sok túlóra miatt kimerült munkavállalók felmondanak, majd valamelyik hasonló üzemben próbálkoznak újra. Hozzátette: ezt a munkaadók úgy akarják kivédeni, hogy inkább nagy teherbírású, pályakezdő fiatalokat keresnek.
„Mára a nadrággyárak a stabilitás szimbólumaivá váltak Háromszéken, és rácáfoltak arra a néhány évvel ezelőtt még hangoztatott vélekedésre, hogy a minimálbér növekedésével a lohn-rendszerben dolgoztató gyárak keletebbre vonulnak, például Ukrajnában telepednek meg” – magyarázta a munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője.
Ellenben Kelemen attól tart, hogy a minimálbér további növekedése miatt a vállalkozók kénytelenek lesznek elbocsátani alkalmazottaik egy részét. Az termékárakat csak úgy növelhetik, ha kiterjesztik a piacot, vagy jobb minőséget kínálnak, különben ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért nem kérhetnek többet csak azért, mert emelkedik a minimálbér – érvelt a szakember. Rámutatott: a multinacionális cégek úgy próbálják kiegyenlíteni a bérkiegészítés okozta vesztességet, hogy ugyanazt a munkát kevesebb beosztottal végeztetik el, tehát a nagyobb fizetésért jobban megterhelik őket.
A kedvező tendencia ellenére Kovászna megyében növekedett az állástalanok aránya, amely jelenleg 6,5 százalék, azaz fél százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Kelemen szerint ez annak tudható be, hogy a végzősök most kerültek be a rendszerbe, ők azonban ősszel ki is kerülnek belőle, mert egyetemre mennek, vagy az utolsó vakációt követően munkába állnak. Kovászna megyében egyébként 1600 lej a bruttó átlagbér, a térségben működő mintegy négyezer cég pedig körülbelül 45 ezer személyt foglalkoztat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!