A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal által koordinált SEEMIG-projekt egyik munkacsomagjának előzetes tanulmányát mutatta be, rávilágítva a hazai adatszolgáltató rendszerekben felmerülő problémákra.

A szociológus rámutatott: gondok vannak a ki- és bevándorlók regisztrálásával, elsősorban a meghatározások miatt: a bevándorlók esetében az országban letelepedett külföldi állampolgárokról beszélnek, így a bevándorlók jelentős hányadát képező ukrajnaiak és moldovaiak, akik megszerezték a letelepedés nélkül járó román állampolgárságot, kimaradnak a statisztikákból. A kivándorlást még ennyire sem tudják követni a hatóságok, hiszen nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük vagy érdekük azoknak, akik elhagyják az országot, őket inkább a befogadó országok tudják regisztrálni. 

„Így történhetett meg, hogy 2001 és 2008 között 230 ezer román állampolgár költözött Németországba, a romániai statisztikai hivatal által közölt adatok azonban ennek csupán a 6,8 százalékáról beszélnek. Olaszországba és Spanyolországba ugyanebben az időszakban több mint 800-800 ezer román bevándorló érkezett, a hazai statisztika 1,9, valamint 0,3 százalékukról tud” – magyázta Kiss Tamás, aki szerint többek közt emiatt hozzávetőlegesen sem lehet tudni, mekkora az ország népessége.

Népszerű célpont Németország
A magyar állampolgárság széles kaput nyitott az elvándorlásnak, a romániai magyarok főleg Németországban, az Egyesült Királyságban keresik a boldogulást. Kiss Tamás szociológus csütörtökön Sepsiszentgyörgyön elmondta, két székelyföldi önkormányzat is partner a SEEMIG projektben, ezért nagy hangsúlyt fektettek a székelyföldi migrációra. Az már a legutóbbi két népszavazás között kiderült, hogy a székelyföldi magyarok  alulreprezentáltak voltak a romániai elvándorlók között, kevesen mentek Olaszországba és Spanyolországba. Most érdekes és nem túl szívmelengető váltás tapasztalható: a válság sújtotta mediterrán övezetből a migráció áttevődött az észak-nyugati országokba, és ebben a folyamatban a romániai magyarok már nem alulreprezentáltak, a magyar állampolgárság széles kaput nyitott a migráció felé, megkönnyítve a bevándorlást, a munkahelyszerzést például az Amerikai Egyesült Államokba” – mutatott rá Kiss Tamás.

„2011-ben a választói névjegyzékben 18,4 millióan szerepeltek, ez azonban 22,5 millió lakost jelentene, a legutóbbi, 2011-es népszámláláson azonban 19 millió állampolgárt számoltak meg, ezt végül 1,2 millióval növelték”  – példázott a szociológus. Kiss Tamás szerint ilyen körülmények között minden statisztikai adat – például a választási részvétel, a termékenység vagy a munkaerőpiaci helyzet – kapcsán kételyek merülhetnek fel.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra hívta fel a figyelmet, ilyen körülmények közt a kormány nem dolgozhat ki egészséges közpolitikákat, mivel a pontatlan adatok számos rossz döntést eredményeznek. „Amikor a régióátszervezés még szerepelt a kormány napirendjén, az akadémikusok és a miniszterek azzal érveltek, hogy az átszervezés alapjának a belső migrációnak kell lennie. Látjuk azonban, mekkora különbségek vannak a valós és a hivatalosan rögzített adatok között. Hihetetlen, hogy meg sem próbálnak rendet teremteni” – jegyezte meg az elöljáró.

Amint arról beszámoltunk, Sepsiszentgyörgy önkormányzata, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Hargita megyei közgyűlés kilenc dél-kelet-európai ország intézményeivel közösen vesz részt egy átfogó migrációs kutatásban. A projekt jövő novemberben zárul. Az eddigi eredmények feldolgozása érdekében Bukarestben szerveznek kerekasztalt, ahová az Országos Statisztikai Hivatal és a migrációban érintett minisztériumok képviselőit is meghívják.