Akut probléma. Több ezer háziorvos vonul hamarosan nyugdíjba Romániában
Fotó: Jakab Mónika
A következő öt évben mintegy háromezer háziorvos éri el a nyugdíjkorhatárt, ezért a Román Orvosi Kamara a családorvosi rezidensi helyek számának növelését követeli. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint azonban ez nem elég, vonzóvá kellene tenni az ágazatot a pályakezdők számára, különben csak ugródeszkának használják a családorvosi rezidensképzést, és nem maradnak a rendszerben.
2022. december 01., 07:512022. december 01., 07:51
Idén mindössze 321 rezidensi helyet hirdettek családorvosi szakosodásra, ez pedig jóval elmarad az országos szinten szükséges helyek számához képest, a következő öt évben ugyanis körülbelül 3 ezer háziorvos fogja elérni a nyugdíjkorhatárt – irányította rá a figyelmet minap kibocsátott közleményében a Román Orvosi Kamara. Daniel Coriu orvosprofesszor, a szakmai testület elnöke szerint az előrejelzések arra utalnak, hogy
Ez pedig csökkenteni fogja a lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférését, és többletterhet ró a többi orvosi szakterületre is. Az akut orvoshiány megelőzése érdekében szakterületenként fel kell mérni a szükséges személyzetszámot, és ennek megfelelően kiegészíteni a meghirdetett rezidensi helyeket – szögezi le a közlemény.
Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.
„Nem elegendő megoldás növelni a rezidensi helyek számát” – reagált az orvoskamara követelésére Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. A szakpolitikus a Krónika megkeresésére felidézte, az elmúlt öt-tíz évben a korábbinál több helyet hirdettek meg erre a szakosodásra, ám ez mégsem javított a helyzeten.
Egyrészt azért, mert gyakori, hogy azok választják ezt a szakot, akiknek már csak ez marad, és ezeket a helyeket arra használják, hogy időt nyerjenek, az egyetem elvégzése után ne kerüljenek az utcára, megkapják a rezidensi fizetést. Aki így választja el a helyet, egy év után újra vizsgázik, vagy leteszi ugyan a szakvizsgát, de utána második fizetős rezidensi vizsgára jelentkezik.
Meglátása szerint az segítene, ha vonzóvá tennék a pályakezdő orvosok számára a családorvosi hivatást, amire különben hatalmas szükség van. „Ezt több elemmel is megteheti a minisztérium és az egészségbiztosító pénztár, egyrészt olyan finanszírozási gombokat kell beépíteni, melyek anyagilag is vonzóvá teszik ezt a szakterületet, másrészt szakmaisággal kell feltölteni, hogy szakmai elégtételt nyújtson. Több rugalmasságra lenne szükség, hogy a családorvos merjen fejlődni: biztosítani kellene a háttérben az átlátható rendszert, hogy végezhesse a munkáját” – részletezte az államtitkár.
„Ha nem megfelelőek a betegutak, a családorvos nem tudja továbbküldeni a beteget, hogy a diagnózisát konfirmálják, nem szavatolt az ingyenes hozzáférés a laboratóriumi, komputertomográf-, mágneses rezonanciás vizsgálatokhoz, az orvos nem tudja befejezni a betegellátás folyamatát, ami feszültséget okoz, a nem jól elvégzett munka érzetét erősíti, vagyis a tudás, a befektetett munka ellenére nem nyújt szakmai elégtételt” – összegezte Vass Levente.
Nem vonzza a fiatalokat a háziorvosi praxis. Hamarosan súlyos gondok merülhetnek fel az egészségügyi alapellátásban
Fotó: Haáz Vince
Hasonlóképpen nyilatkozott kérdésünkre Szabó-Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok egyesületének elnöke is, aki azt is nehezményezi, hogy a rezidensvizsgák megszervezése után rukkolt elő az orvosi kamara a követeléssel.
– húzta alá a doktornő. Rámutatott, a szakmai és anyagi elégtétel, a társadalmi megbecsülés meghatározó tényezők a pályaválasztás szempontjából, ha ezeket nem szavatolják, hiába hirdetnek helyeket, nem lesz, aki azokat betöltse. Ha mégis elfoglalják a családorvosi rezidensi helyeket, a következő évben újravizsgáznak más szakra, ha mégis szakvizsgáznak, nem maradnak a hazai alapellátásban.
„Már nem olyan időket élünk, mint a kommunizmusban, amikor kihelyezték az orvost, s tetszett, nem tetszett, maradnia kellett, manapság már nem lehet senkit odaláncolni egy munkahelyhez” – fogalmazta meg Szabó-Soós Klára.
Ki kell adni az alkalmazottak fizetését, be kell fizetni a járulékokat, a rendelőt ki kell meszeltetni, fertőtleníteni, és az is az orvost terheli, ha elfogy a szappan vagy a fecskendő.
A vállalkozásmenedzselés mellett a szakmai fejlődés is nehezített, hiszen hiába képezik magukat, ahhoz hogy felírhassanak egy asztma elleni gyógyszert, egy szorongásgátlót, vagy vérhígítót, el kell küldeniük a beteget más szakorvoshoz, hogy onnan kapjanak válaszlevelet. „Mindez megalázó, és frusztrálja az orvost” – szögezte le Szabó-Soós Klára.
A háziorvosi rendszer megreformálását sürgette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke egy csütörtöki rendezvényen.
Már a városokban is érződik a háziorvoshiány, csak egyelőre még nem „ér csontig” – vallja Opris Zsolt, az orvosi kamara Kovászna megyei elnöke, aki szerint öt éven belül nagy baj, masszív orvoshiány lesz az alapellátásban, minden orvosra szükség van.
Arra a kérdésünkre, ilyen körülmények között hogyan fordulhat mégis elő olyan, hogy egy-egy kezdő orvos kénytelen bezárni az újonnan elindított háziorvosi rendelőjét, mert nincs elég feliratkozott páciense, Opris Zsolt kifejtette, a számok a hiányt jelzik, viszont sok más tényező befolyásolja, hogy ez miként csapódik le egy-egy adott praxis szintjén.
Végül pedig, mikor jelentkezik egy új orvos, nem szavatolható, hogy átiratkoznak a listájára, gyakran lojalitásból is maradnak annál a szakembernél, aki a szükségben segített rajtuk, részletezte a kamara háromszéki elnöke.
Arra is kitért, előfordul, hogy a pályakezdő orvos nem vesz át egy meglevő praxist az oda feliratkozott páciensekkel, nulláról akar építkezni, ám nem mindig jönnek össze a számításai. „Hiába jelzik a számok, hogy van kétpraxisnyi hely egy településen, ez még nem jelenti azt, hogy működőképes lesz két rendelő” – osztotta meg velünk tapasztalatait Opris Zsolt.
Nemcsak a rendelőkben, hanem a páciens otthonában vagy tartózkodási helyén, munkaidőn kívül is elláthatják betegeiket és nyújthatnak egészségügyi szolgáltatásokat a háziorvosok egy új jogszabály értelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.
Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.
Az intézmény az RMDSZ kezdeményezésére elindított, a fejlesztési minisztérium által finanszírozott országos bölcsődeépítési program keretében valósult meg.
A brit uralkodóról nevezi el a Brassó megyei Sirneán kialakítandó angol pubját Charlie Ottley.
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!