Magyar húsvétra hagyományosan kisebb a kereslet, mint a románra, ezért drágább is a bárányhús
Fotó: Haáz Vince
A romániai bárányhúsfogyasztás jobbára a húsvéti időszakra korlátozódik, a forgalmazás jelentős részét azonban kisajátították az üzletláncok. Vágópontok hiányában a kisgazdák egyre nehezebben tudják értékesíteni a húsvéti bárányt, a fogyasztás pedig az évről évre emelkedő árak miatt jelentősen visszaesett. Körképünkben szakemberekkel és gazdákkal beszélgettünk.
2021. április 01., 19:202021. április 01., 19:20
Romániában csak húsvét előtt élénkül meg a bárány- és a gidahús piaca, az évi felhozatal nagyobb része ebben az időszakban kél el. Az év többi részében külföldről importált, mélyfagyasztott és nagyon drága bárányhúst lehet vásárolni. Az itthon felhizlalt élő állatok túlnyomó többsége az arab országok piacára kerül.
Magyar húsvétra hagyományosan kisebb a kereslet, mint a románra, ezért drágább is a bárányhús. Az alacsony vásárlói kereslet miatt ebben az időszakban a legtöbb juhász nem ad el és nem vág bárányt, így ahol vásárolni lehet, ott kilónként 30 lej fölötti áron kínálják a friss bárányhúst. A nagyáruházak közül a francia üzletlánc, az
de a különböző hirdetési oldalakon 35 lejt is elkérnek egy kiló frissen vágott húsért. Az idei kínálat tehát jóval drágább, mint a tavalyi. Szilágyi István juhos gazda a Kolozs megyei Magyarfenesen él. Mint mondja, olyan kicsi a kereslet, hogy csak családi szükségletre vágnak állatot. „Nem éri meg 5–10 bárányt levágni, mert az anyajuhokat rögtön fejni kell.
– magyarázza a kalotaszegi gazda. A juhtartók inkább kivárnak, mert májusban indul el az arab piacra történő felvásárlás. Tavaly tavasszal élősúlyban 12 lejt fizettek a bárányok kilójáért, idén többre számítanak a gazdák. A termelőnek úgy is megéri, hogy őszre hizlalja fel a növendéket, amikor 8 lej körüli élősúly-kilogrammonkénti áron szállítják el az állatokat a konstancai kikötőbe. Szilágyi szerint évről évre nehezebben boldogulnak a juhászatok.
másrészt nem lehet hozzáértő juhászt találni. „Csak ott éri meg július előtt eladni a bárányokat, ahol van fejni tudó juhász, ilyent pedig nehéz alkalmazni. Mi is felére csökkentettük az állományt, mert egy juhászunk maradt, aki legfennebb háromszáz állattal tud elboldogulni” – fogalmaz a juhos gazda.
Sokkal több bárány és gida elkelne a romániai piacon, ha sikerülne biztosítani a tavaszi vágásokhoz szükséges vágópontokat
Fotó: Pál Árpád
Nem jobb a helyzet a juhászatáról híres Máramaros megyében sem. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Hupka Félix Felsőbányán él, így számos környékbeli juhtartó gazdával tartja a kapcsolatot. „Évről évre kevesebb a juhos gazda, mert egyre több a költség az állattartással, amit nem lehet kitermelni az eladási árból. A törvényes előírások szerint a juhász után a gazdának társadalombiztosítást és egyéb illetékeket is fizetnie kell, és ha ehhez hozzászámítja a folyamatosan növekvő takarmányárakat, akkor egy idő után abbahagyja. A belföldi piac évek óta bizonytalan,
de ez a közvetítőcégek miatt nem jó üzlet. A kisebb juhos gazdákat az állatokat összegyűjtő viszonteladók aprópénzért fizetik ki” – panaszolja az erdélyi magyar gazdaérdekvédelmi szervezet elnöke. Aki szerint azonban sokkal több bárány és gida elkelne a romániai piacon, ha sikerülne biztosítani a tavaszi vágásokhoz szükséges vágópontokat. A szakember nagy gondnak tartja, hogy Máramaros megyében például csak egyetlen vágópont működik, Nagybányán a nagy távolságok miatt nem éri meg a gazdáknak, hogy járművön a megye másik végéből ideszállítsák a bárányokat.
Fotó: Veres Nándor
Hupka szerint az államnak különböző kedvezményekkel a vágóhidakat kellene rávennie arra, hogy
Máramarosban Nagybányán kívül Máramarosszigeten, Szinérváralján és máshol is szükség lenne átmeneti mobil vágóhidakra. Tapasztalata szerint az emberek keresik a friss bárányhúst, de ha nem jutnak hozzá, akkor lemondanak róla. Hupka Félix fontosnak tartja a kecskegidák húsának tavaszi forgalmazását is, mert finomabb a báránynál, csak kevesen ismerik. Az EMGESZ elnöke úgy véli, ha a helyi önkormányzatok és a vágóhidak összefogásával az erdélyi településen működnének vágópontok, akkor olcsóbban hozzá lehetne jutni a pár éve még közkedvelt erdélyi bárányhúshoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági hivatal igazgatója szerint nem az állategészségügyi hatóságokon múlik, hogy hány vágópont működik a településeken. „Kovászna megyében például egyetlen kérést sem kaptunk az elmúlt években, hogy mobil vágópontok működését engedélyezzük és felügyeljük.
aki nagyban szeretné értékesíteni, az oda szállítja az élő állatokat. Ha sok báránya van, akkor jó eséllyel értékesíteni tudja valamelyik áruházláncnak. Ha kevesebbet vág, akkor a tőlünk kapott igazolással az erre berendezett piacokon tudja eladni a friss bárányhúst” – magyarázza a háromszéki szakember. A székely fogyasztók körében is csökkent az érdeklődés a bárányhús iránt: amióta 30 lej körüli áron lehet megvásárolni, kevesebben keresik a húsvéti bárányt. Sikó-Barabási szerint jó esetben kisebb adagokat vásárolnak, így nem lehet eladni egy egész vagy egy fél bárányt. A vágópontok engedélyezéséhez
A bárányok és gidák vágását állategészségügyi szakember felügyeli. Az igazgató tájékoztatása szerint nem túl nehéz az engedélyeket beszerezni, csak valakinek vállalnia kell a folyamat lebonyolítását. Ha nagyobb érdeklődés volna a bárányhús iránt, több önkormányzat is vállalná a vágópontok időszakos működtetését.
Fontos lenne a kecskegidák húsának tavaszi forgalmazása is, mert finomabb a báránynál, csak kevesen ismerik
Fotó: Makkay József
Szakemberek szerint a bárányhús egészséges táplálék, egészségesebb, mint a disznó- vagy a marhahús fogyasztása. A hozzáértéssel és tisztán kezelt vágóállat húsa nem tartalmaz állatról emberre terjedő betegséget, mint más állatfajok esetében, emiatt is könnyebb megszerezni az állategészségügyi kísérőlevelet a hasított félbárány forgalmazásához. A 10-15 éve még Erdély-szerte felelhető vágópontok felszámolása azzal is magyarázható, hogy
ahova beszállítóként csak a legnagyobb juhtartó telepek jöhetnek szóba. A több ezer állatot tartó nagy juhászatok látják el az Auchan, a Kaufland és a Carrefour üzleteit húsvéti báránnyal. Ezzel szemben a kisebb juhászatok, ahol húsvéti bárányként szeretnének állatokat értékesíteni, rendszerint azt teszik, hogy állategészségügyi engedély nélkül az állattelepen vágják le a bárányokat, és eladják el a farmra érkező vásárlóknak. Ami kockázatos vállalkozás, mert komoly büntetéssel járhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!