Kovács Emőke: ahogy teltek az évek, egyre inkább tudatosult, mi is történt
Fotó: Facebook/Kovács Emőke
A romániai forradalom 30. évfordulója alkalmából az éppen 1989. december 25-én született muzeológust, színháztörténészt, Kovács Emőkét faggattuk arról, milyen úton-módon szerzett tudomást a születése előtti sötét világról, és milyennek látja a vele együtt „újjászületett”, mai Romániát. A Krónika újabb sorozatában a rendszerváltással egyidős nemzedék tagjait szólaltatjuk meg.
2019. december 30., 16:242019. december 30., 16:24
2019. december 30., 16:352019. december 30., 16:35
Kovács Emőke 1989. december 25-én született, a Ceaușescu házaspár kivégzésének napján, így számára többletjelentőséget is hordoz a születésnapja. „A születésnapom ünneplésekor a családom minden alkalommal feleleveníti a születésem körülményeit: a szülőfalumban, Gyergyószárhegyen is voltak zavargások, így a szüleim aggódtak, hogy épségben odaérünk-e a mentőautóval Gyergyószentmiklósra, a kórházba.
mondta lapunk volt munkatársa, aki néhány éve Budapesten él, és muzeológusként, színháztörténészként az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben dolgozik.
Hozzátette, a nem mindennapi szülinap ellenére nagyon ellentmondásos kép él benne a kommunista időszakról, hiszen a családja és közvetlen környezete tapasztalatait és emlékeit megszépíti az idő.
– mutatott rá a visszás helyzetre. Hozzátette, leginkább annak tulajdonít jelentőséget, hogy karácsonykor és egyben (ha csak szimbolikusan is) a kommunista diktatúra utolsó napján jött világra. „A szüleim mesélték, a kórházban mindenki arról beszélt, hogy én már egy új világba születtem, és a környezetem is reménykedve tekintett előre, abban hittek, hogy ezentúl minden másképp lesz” – emlékezett vissza.
Harmincéves kortársak. Az idő által megszépített családi történetek furcsa ellentmondásokat teremthetnek a kommunizmus felidézése során
Fotó: Presidency.ro
A kommunista diktatúra témáját tanulmányai során is rendszeresen érintette: egyetemi évei alatt – mind Marosvásárhelyen, mind Budapesten – színházi és filmes tantárgyainak részét képezték a romániai diktatúrához és forradalomhoz kapcsolódó előadások és filmek. „Ennek az időszaknak a (múlt)feldolgozása nem is olyan régen kezdődött: a privát és kollektív emlékezés a kortárs művészet kitüntetett témája, alapanyaga, így rengeteg történelmi és művészi ún. újrajátszás született. Számomra meghatározó Milo Rau The Last Days of the Ceausescus című színházi re-enactmentje, amelyben a Ceaușescu házaspár utolsó napját játsszák újra.
– mondta lapunknak.
Kovács Emőke hatodik éve él Budapesten. Azért akarta ott elvégezni a mesterképzést, mert több lehetőséget látott az ottani egyetemi képzésben, fejlettebb infrastruktúrát, pezsgőbb, sokszínűbb kulturális életet remélt. „Sajnos a munkahelyi elfoglaltságaim miatt ritkán járok haza; olyankor eltekintek a régiónk infrastrukturális, gazdasági hiányosságaitól, mert felértékelődött számomra a táj szépsége, az emberek közvetlensége.
– mondta, amikor a jelenlegi romániai helyzetről kérdeztük. Úgy vélte, bár idillikusan hangzik, az erdélyi magyarságnak sokkal erőteljesebb összefogásra, ugyanakkor nyitottságra lenne szüksége. „Nem a románság ellenében kellene megfogalmaznia az identitását, hanem fel kellene ismernie, mekkora kincs egy másik kultúrával együtt élni – nyilván ez úgy működne, ha a románok is hasonlóan viszonyulnának ehhez” – jelentette ki lapunknak a 30. életévét pár napja betöltő lány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!