2007. október 26., 00:002007. október 26., 00:00
Az 1958-ig közbirtokossági tulajdonban lévõ erdõk és erdei utak karbantartásával azok visszaszolgáltatásáig az erdészeti hivatal foglalkozott. A 247-es törvény értelmében ezeket át kellett adniuk az önkormányzatoknak, így a Hargita megyei erdei utak több mint fele visszakerült a helyi önkormányzatokhoz. Legutóbb 2006 októberében 35 település kapta vissza tulajdonjogát a kormányhatározat értelmében. Erre azért is volt szükség, mivel az erdei utak javítására kiírt SAPARD-pályázatok benyújtásakor igazolniuk kellett a területek tulajdonjogát. Mivel a közbirtokosságok továbbra is igényt tartanak az utakra, megegyezésre kellett jutniuk. „Abban állapodtunk meg, hogy megszervezzük az igénylõk közötti együttmûködést, amelynek értelmében közösen döntenek az erdei utak használatáról, fenntartásáról. Ehhez kell még tisztázni és leosztani a feladatokat” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. Egyik legfõbb probléma az utak fenntartása, ugyanis nincs pénz a javításukra. Míg korábban az erdészetek a kitermelt fa köbmétere utáni illetékbõl finanszírozták a karbantartást, erre most még nincs kidolgozott megoldás. Megoldást jelenthetnének a Sapard-pályázatok, valamint a vidékfejlesztési programok pályázatai. Ehhez azonban a közbirtokosságok még nem rendelkeznek kellõ információval és felkészültséggel, ezért a megyei tanácstól kértek segítséget. Továbbá felvetõdött az erdészeti ingatlanok kérdése is, amelyre mind az erdészeti hivatal, mind a közbirtokosságok igényt tartanak, viszont a 247-es törvény értelmében ezek csupán a közbirtokosságokat és a magántulajdonosokat illetik. Ez ügyben egy hónap múlva várhatók fejlemények, a következõ egyeztetés alkalmával.
Székely Zita
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.