2012. július 11., 08:212012. július 11., 08:21
Bihar megyében, a Sebes-Körös víztározóiban, amely a megye ipari kapacitásának 85 százalékát szolgálja ki, jelenleg 120 millió köbméternél is több víz van, ami még legalább 30-40 napra elegendő lenne akkor is, ha folytatódna a forróság – mondta el a Krónikának Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője. Az igazgatóság megpróbálja úgy szabályozni a térség vizeit, hogy a továbbiakban se legyen kénytelen korlátozásokat bevezetni. Az igazgató szerint tavalyhoz képest jobban áll a megye hidrológiai szempontból, hiszen hiába tart hetek óta a kánikula, a tavasz épp eléggé esős volt ahhoz, hogy a kis vízfolyásokat feltöltse. Tavaly ebben az időszakban a legtöbb már teljesen kiszáradt, most azonban nem ez a helyzet: a legtöbb hegyi patak, amely a megye folyóit és tavait táplálja, most is él. Gondot jelent ugyanakkor a cséffai és tamásdai tározók vizének hőmérsékleti emelkedése: mostanra már akár a 29-30 fokot is eléri a víz. Halpusztulás emiatt egyelőre nem történt, ám Magyarországról már jelentettek ilyen eseteket. Az igazgatóság a meteorológiai előrejelzések alapján arra számít, hogy a hét második felében enyhül a forróság, és jövő héten akár nagyobb mennyiségű csapadék is eshet.
Nincsenek problémák a vízellátás terén Szatmár megyében sem – a folyók, a tavak és a föld alatti vízkészletek sem apadtak kritikus szintre. Nótárius Attila, a vízügyi hatóság szatmári munkatársa elmondta, sehonnan sem jeleztek gondokat, így valószínűleg sem a kutak, sem a településeket ellátó föld feletti vizek hozama nem csökkent túlságosan. Bár a folyók szintje 24 óránként apad egy-egy centit, még távol állnak a kritikusan alacsonynak tartott értéktől, és mivel a hétre esőt, csütörtöktől pedig lehűlést jósolnak a meteorológusok, nem valószínű, hogy vízhiányból adódó problémákkal kell majd szembenézniük a megyében, mondta az illetékes.
Elegendő víz áll rendelkezésre Kolozs megyében is, még abban az esetben is, ha két-három hónapig tart a szárazság és a kánikula, a Tarnica víztározóban ugyanis bőségesen van víz – szögezte le megkeresésünkre Lucian V. Croitoru, a Szamos Vízügyi Vállalat szóvivője. Hozzáfűzte, ennek ellenére a Mezőségen gondok akadnak a vízellátással, Apahida, Kolozs és Vajdakamarás környékén. Ezt elsősorban az okozza, hogy a vidéki emberek a kertjük öntözésére használják a háztartási vizet. Mint részletezte: ezzel az a gond, hogy így elhasználják a kizárólag a háztartás ellátására szánt vizet, emiatt csökken a nyomás a vezetékekben, és gyakran a mosdó használatára nem marad elegendő vizük. „Ez nem azért van, mert nincs elegendő víz, hanem azért, mert ekkora vízigényt csak a nyomás emelésével tudnánk kielégíteni, ezt azonban egyszerűen nem tehetjük meg, mert a jelenleginél nagyobb nyomásnál felrobbanna a vezeték” – magyarázta a fennakadás okait a szóvivő. A vízművek emiatt közleményben kérik a Kolozs és Szilágy megyei vidéki fogyasztókat, hogy saját érdekükben ne használják öntözésre a háztartási célokra szánt vizet.
Háromszéken a patakok vízszintje csökkent ugyan, de nem annyira, hogy a vízgazdálkodási hivatal leállítsa az öntözést, eddig még minden erre vonatkozó kérést jóváhagytak – mondta el a Krónika megkeresésére Kovács Ödön. A Kovászna Megyei Vízgazdálkodási Hivatal vezetője hangsúlyozta, a tavalyi szárazság után sem állt teljesen helyre a talajvíz szintje, a tavaszi áradás gyorsan lefutott, nem jelentett elegendő utánpótlást. Nagy szükség lenne a kiadós esőzésre, de a szárazság katasztrofális következményei egyelőre csak a mezőgazdaságban mutatkoznak meg. Kovács Ödön hangsúlyozta, a városok ivóvízellátását biztosító 100-150 méteres, mély kutak esetében nincs veszély, egy-egy háztartást kiszolgáló 5-10 méteres ásott kutak hozamát befolyásolhatja negatívan a szárazság, különösen ha az egymás után két-három évben is bekövetkezik. Ha a kiskutak szintje minden évben 6-7 centimétert apad, egy idő után már nem tudja a család igényeit kielégíteni. A talajvíz szintjének csökkenése miatt azok a háztartások kerülhetnek veszélybe, amelyek a felszíni forrásokból nyerik az ivóvizet. Akkor kezd csak valós gond lenni, ha jelentik, hogy valamelyik kút kiapadt, de erre idén még nem volt példa, egyetlen háromszéki önkormányzat sem értesítette erről a vízgazdálkodási hivatalt.
Ezzel szemben Máramaros megyében az elmúlt napokban több településen is a tűzoltóság segítségét kérték a lakosok, miután kiapadtak a kutak. Hétfőn például 59 ezer liter háztartási vizet szállítottak a tűzoltók a nagy szárazság által sújtott helységekbe, miután a lakosok jelezték, nincs amivel megitatniuk állataikat. A tűzoltók 50 ezer liter vízzel töltöttek fel egy víztartályt Farkasaszó településen, míg Nagybányán egy kútba engedtek be 9 ezer liter vizet.
Fogy az ivóvíz Udvarhelyszéken is, a csapadékhiány és a kánikula miatt a térség szinte valamennyi településén gond van az ivóvízzel. A falvak ivóvízhálózatát többnyire felszíni források vizéből gyűjtötték össze, amelynek hozama a szárazság miatt megcsappant. Székelydályában például a lakók néhány hete saját költségükön csatlakoztak a vízhálózatra, most mégsem élvezhetik a szolgáltatást, hiszen csak néhány családnál csordogál a víz, a magasabban fekvő helyekre nem jut el. Egyesek arra panaszkodnak, hogy a falu utcáin elhelyezett közkutakból néhányan saját céljaikra használtak el nagyobb mennyiségű vizet, a veteményeskertre „pazarolták”, ezért fogyott el a víz. György Sándor polgármester szerint csupán a szárazság az oka a vízhiánynak, és abban reménykedik, hogy ha megfelelő mennyiségű csapadék hull, helyreáll a rend.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.