A táblákat a főtéri szász evangélikus templomtól induló három fő útvonalon állítják fel
Fotó: Deák Zsolt/Wikipédia
Négy nyelven – szászul, románul, németül és magyarul – is feltüntetik a település történelmi megnevezéseit Beszterce óvárosában, kompromisszumos megoldásként az egyetlen RMDSZ-es tanácsos által kezdeményezett többnyelvűsítésre.
2020. július 02., 08:292020. július 02., 08:29
2020. július 02., 14:042020. július 02., 14:04
Egyedi megoldást találtak ki a többnyelvűsítésre Besztercén, ahol RMDSZ-es kezdeményezésre négy nyelven – szászul, románul, németül és magyarul – is kiírják a város történelmi neveit. Igaz, nem a település bejárataihoz, ahogy Antal Attila, a szövetség egyetlen helyi tanácsosa eredetileg kezdeményezte, hanem a középkori városkapuk helyére, az óváros bejárataihoz felállított táblákra.
Ezt a megoldást is csak hosszas politikai lobbi eredményeként sikerült elérni az alig több mint 5 százalékos magyarsággal rendelkező észak-erdélyi városban – mesélte a Krónikának Antal Attila. Az RMDSZ egyetlen besztercei tanácsosa elmondta, hogy
Mivel a „nagy egyesülés” centenáriumán nem akartak előállni a tervvel, végül idén januárban nyújtotta be az erre vonatkozó határozattervezetet, melyet történelemtanárként a város múltjára vonatkozó, illetve turisztikai szempontokkal indokolt.
A Magyar utcába is kerül tábla
Fotó: kepeslapok.wordpress.com
A határozattervezet végül áprilisban került a tanácsosok asztalára, és az illetékes szakbizottság nagy többséggel jóvá is hagyta, hogy a település Kolozsvár és Moldva felőli bejárataihoz kikerüljön a város szász, román, német és magyar nevét – Nösa (Beszterce eredeti szász neve), Bistrița, Bistritz, Beszterce – tartalmazó helységnévtábla.
és a testületben többségben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) kihátrált mögüle. „Látszott, hogy bukni fog, ezért az utolsó pillanatban úgy döntöttem, visszavonom és még dolgozom rajta” – mesélte lapunknak Antal Attila.
Elmondta, újabb hosszas politikai lobbi árán sikerült elérni, hogy szász, német és magyar nevet is tartalmazó táblák mégis kikerüljenek, igaz, nem helységnévtáblák, hanem turisztikai tájékoztató táblák formájában.
Az új határozattervezetet kedden egyetlen tartózkodással fogadta el a helyi tanács, mondta Antal Attila.
„Végül az óvárost fogják közre, ha már nem sikerült a teljes városra kiterjeszteni” – fogalmazott a tanácsos. Mint magyarázta, a főtéri szász evangélikus templomtól induló három fő útvonal mentén az egyik tábla a Magyar kapu helyén, a régi Magyar utcán (ma Nicolae Titulescu) áll majd, melyben egyébként a Magyar Ház is található. A másik a Kórház kapu helyén, a Gheorghe Șincai utca végében lesz, a református templommal átellenben. A harmadik a Fa kapu helyére kerül, a régi szász temető és a zsinagóga szomszédságában lesz felállítva.
A Kórház utca bejárata szintén meg lesz jelölve
Fotó: kepeslapok.wordpress.com
Ezek a turisztikai tájékoztató táblákhoz hasonlóan barna színűek lesznek, hátukon a város régi címere áll majd, magyarázta a történelemtanár.
Aki egyébként az RMDSZ besztercei polgármesterjelöltje lesz, de a jövőben már nem vállal újabb tanácsosi mandátumot, inkább a háttérben dolgozna a közösségért.
Antal Attila arról is beszámolt, a keddi tanácsülésen sikerült elérni, hogy a turisztikai információs központban lévő tájékoztató anyagok – kisfilmek, hanganyagok stb. – magyar nyelven is elérhetők legyenek a Besztercére szép számban érkező magyar turisták számára. A központban ugyanis nincs magyarul is beszélő munkatárs, az idegenvezetést többnyire a történelemtanár és az RMDSZ egyik munkatársa vállalja, önkéntes alapon.
Az észak-erdélyi szászok egykori központjának számító Besztercén alig több mint 5 százalékos a magyarság számaránya, de a német nemzetiségűek száma is elenyésző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!