2013. március 22., 08:132013. március 22., 08:13
Utóbbi gazdasági adatokra támaszkodva fejtette ki, hogy a 18 éve kijelölt fejlesztési régiók nem hozták meg az Európai Unió által elvárt felzárkózást, sőt épp azt eredményezték, hogy a megyék közötti különbségek nőttek. Cseke rámutatott: az északnyugati régióban például kizárólag Kolozs megye fejlődik, míg Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce hanyatlik gazdasági szempontból.
A GDP-értékeket figyelembe véve például 1995-től 2011-ig a Kolozs és Szatmár megye közötti különbség százalékos arányban közel a háromszorosára nőtt. Pataki Csaba arról beszélt, hogy szerencsés lenne, ha a Partium északi részén Bihar, Szatmár és Szilágy alkotna közös régiót, mivel az Európai Unió által megadott normák szerint – mely gazdasági, történelmi, földrajzi és demográfiai tényezőket egyaránt figyelembe vesz – ez lenne a helyes döntés. „Több földrajzi régió nyúlik át a három megye határán, például az Érmellék, de indokolja az egységesítést az is, hogy a megyehatárokon élők két tájegységhez is kötődnek egyszerre, a bogdándiak és a hadadiak például szilágysági és szatmári identitással egyaránt rendelkeznek” – mutatott rá a szenátor.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára egyébként Brüsszelben tárgyalt a a regionalizációról az uniós régióbizottság főtitkárával, Gerhard Stahllal. Kovács Péter tájékoztatta Gerhard Stahlt arról, hogy Romániában a politikusok csupán politikai vitát folytatnak, amikor egy tollal a kezükben átrajzolják a romániai régiókat, a vita pedig szinte kizárólag a régiós átalakítás etnikai jellegéről folyik. Ezzel szemben az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely szakértői elemzéssel, adatokkal alátámasztva érvel a történelmi régiók területi kohéziót erősítő sajátosságairól. Gerhard Stahl főtitkár elmondta, a régióbizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy fejlesztési régióikat úgy alakítsák ki, hogy azok a lehető legkedvezőbbek legyen az EU-s pénzalapok felhasználásához.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.