
2011. augusztus 25., 22:402011. augusztus 25., 22:40
A Kolozs megyei napilapnak Maksay Ádám építőmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója elmondta, hogy a terepmunka folyamán több mint 500 sírt, sírkövet sikerült feltérképeznie a felmérést végző csoportnak. A műemlékké nyilvánításra javasolt síremlékek jegyzéke körülbelül 300 tételből áll, de a nemzetközi szabványoknak megfelelő topográfiai térkép a kallódó sírköveket is tartalmazza. „Az egyházi tulajdonban levő lutheránus temető kivételével a köztemető régi részét feltérképeztük, mindent bemértünk azért, hogy ha majd a törvényi védelemre javasolt listát bővíteni lehet, ne kelljen újrakezdeni a munkát – magyarázta Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója, hozzátéve, a romániai műemlékvédő fórumok a lehető legsegítőkészebben viszonyultak a felméréshez.
A helyrajzi adatok összegyűjtése azonban csak a műemlékké nyilvánítás első lépése, hiszen a külön tételekre bontott jegyzék minden egyes eleméhez adatlapot kell csatolni, amelynek kitöltése további aprólékos munkát, kutatást igényel. Az igazgató szerint ezt a munkát megnehezítheti, hogy a temető igazgatósága a sírok adatait csak a családtagoknak adja ki. Egy immár sokadik helyszínen kallódó sírkő jellemzőit például nehéz lesz a műemlékvédelmi adatlap követelményeinek megfelelően összegezni a temető nyilvántartásához való hozzáférés nélkül, magyarázta.
Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter műemlékvédelmi kérdésekért felelős tanácsadója arról beszélt, hogy a műemlékké nyilvánításra javasolt síremlékek iratcsomóinak hiánytalan összeállítását követően az országos műemlékvédelmi bizottságnak kell jóváhagynia a felterjesztett jegyzéket, amelyet miniszteri rendeletnek is meg kell erősítenie. Mint beszámoltunk, a topográfiai felmérést a román kulturális minisztérium június végén kezdte el a kolozsvári Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság javaslatára, miután a temetőben az elmúlt években több sírt is megrongáltak. A régi értékes sírkövek közül nagyon sok pusztulófélben van, a műemlékké nyilvánításuk azonban fokozottabb védelmet jelenthet.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.