Fotó: Pexels.com
A romániai lakosság évente 1,3–1,4 milliárd eurót költ étrend-kiegészítőkre, immár nagyjából annyit, mint a vényköteles vagy anélkül is kapható gyógyszerekre összesen. Az élelmiszernek minősülő, ám a rendkívül agresszíven nyomatott reklámokban „mindenre is” jó csodaorvosságokként bemutatott készítmények rohamos, ellenőrizhetetlen terjedése miatt egyre nagyobb az aggodalom orvosberkekben. Bár a táplálék-kiegészítők bizonyos esetekben hasznosak lehetnek, túlnyomórészt feleslegesek, mértéktelen és célszerűtlen fogyasztásuk árthat az egészségnek, de ami a legveszélyesebb: elhiteti az emberekkel, hogy egyedül is képesek gyógyítani magukat.
2023. június 04., 18:422023. június 04., 18:42
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke a minap egy gyógyszeripari konferencián közölte, egyeztetések zajlanak az egészségügyi minisztériummal, hogy szigorítsák valamilyen formában a táplálék-kiegészítők romániai piacát, mert „sajnálatos, hogy a lakosság ennyi pénzt költ vitatott hatású, kevés haszonnal járó dolgokra”. Az eseményen Dan Zaharescu, a nemzetközi gyógyszergyártók romániai egyesületének vezetője elmondta: becslések szerint az étrend-kiegészítők piaca elérte a vényköteles, illetve recept nélkül kapható gyógyszerekét együttvéve, évente 1,3–1,4 milliárd eurósra tehető.
Chiriţoiu az általa vezetett intézmény tavaly készült kutatásának eredményei alapján kijelentette, jelentős növekedés tapasztalható a táplálék-kiegészítők terén. „Az általam levont tanulság, hogy erőteljesebb szabályozásra vagy hatásellenőrzésre lenne szükség.
– nyilatkozta a Versenytanács elnöke.
Egyébként valamennyire jelenleg is, uniós szinten is szabályozzák a táplálék-kiegészítők gyártását-forgalmazását. Az EU hivatalos leírása szerint az étrend-kiegészítőt gyártó, forgalmazó, illetve importáló cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy termékeik megfeleljenek az uniós szabályozásnak, illetve az általános élelmiszer-címkézési szabályoknak.
Fotó: Veres Nándor
Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy más táplálkozási, illetve élettani hatással bíró anyagokat. Az emberek az étrend-kiegészítőkkel pótolni kívánják szervezetükben a hiányzó tápanyagokat, gondoskodni szeretnének arról, hogy bizonyos tápanyagokból elegendő mennyiséghez jussanak, vagy bizonyos élettani funkciók javítására törekednek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint az étrend-kiegészítők lehetnek vitaminok, ásványi anyagok, növényi hatóanyagok, vagy mindezek keverékei. A magyarországi intézmény szakemberei hangsúlyozzák: egészséges felnőtt számára a megfelelően összeállított, kiegyensúlyozott étrend és életmód elegendő ahhoz, hogy fedezze a szükséges fehérje, zsír és szénhidrát mennyiségét. Ez a legtöbb vitaminra és ásványi anyagra is igaz, azonban akadnak kivételek, mint például a D-vitamin, amihez a szervezet az őszi-téli hónapokban szinte csakis valamilyen étrend-kiegészítő útján tud megfelelő mennyiségben hozzájutni.
A kiegészítők szedése megfontolandó várandós vagy szoptató nők esetén;
diagnosztizált tápanyaghiányos állapotokban (pl.: vashiány); táplálkozási zavar esetén; gyomor bypassműtétjét követően; vékony- vagy vastagbél sztómát viselőknek; olyan étrendek esetén, amelyek során bizonyos tápanyagokat mellőznek.
Ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ a lehetséges negatívumokra is figyelmeztet. Ilyenek a lehetséges kölcsönhatások: a szedett táplálék-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek más ételekkel, egymással, illetve a szedett gyógyszerekkel is. A kölcsönhatások eredményeképpen a két hatóanyag erősítheti vagy gyengítheti egymás hatását, de előfordulhat, hogy együttesen más, nem várt mellékhatáshoz vezetnek.
Magas dózis esetén toxikussá válhatnak: az étrendkiegészítőkben található vitaminok, ásványi anyagok és növényi hatóanyagok esetén van egy mennyiség, amely fölött a hatóanyag az egészségre káros, mérgező lehet. Emellett bizonyos étrendkiegészítők akár a javasolt dózis mellett is kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak (például emésztési zavarok, allergiás tünetek).
mivel az étrendkiegészítők nem állnak olyan szigorú szabályozás alatt, mint a gyógyszerek, sok esetben megkérdőjelezhető lehet a hatóanyagtartalmuk és minőségük. Előfordul, hogy bizonyos készítmények egyenesen más hatóanyagot tartalmaznak, vagy nem olyan mennyiségben, mint a ráírt mennyiség – hívja fel a figyelmet az egészségügyi intézmény.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is tudnivalókat közöl honlapján az étrend-kiegészítőkről. Az anyaországi szakemberek hangsúlyozzák: napjainkban egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, így az élelmiszerek között ez a kategória egy folyamatosan bővülő termékcsoportot jelent.
Fotó: Veres Nándor
„Tapasztalataink alapján a lakosság tájékozottsága ennek ellenére nem megfelelő a témában, sokan ugyanis nincsenek tisztában az étrend-kiegészítők funkciójával és hajlamosak összekeverni azokat a gyógyszerkészítményekkel. A termékcsoporttal kapcsolatos tájékozatlansághoz nagymértékben hozzájárulhatnak a sok esetben félrevezető reklámok is. Annak ellenére, hogy a jelölésre vonatkozó szabályokat a reklámozás során is be kell tartani,
– figyelmeztetnek az intézmény szakemberei.
A fentiekből kihámozható, „hol van a kutya elásva”, melyek az étrend-kiegészítők világának legnagyobb csapdái. Mivel nem esnek át szigorú ellenőrzéseken, nem tudni, pontosan mit tartalmaznak, mennyire hatékonyak – ám közben az agresszív reklámkampányokban ilyen és olyan bajt biztosan gyógyító termékként „adják el”. Közben kihasználják az emberek közismert orvos- és intézményfóbiáját is, hiszen semmiféle vizsgálat, szakembervélemény, recept nem kell, csupán el kell fáradni a legközelebbi patikába-boltba, vagy akár online is meg lehet rendelni a „csodaorvosságot”.
A Fanatik.ro portál összeállításában román orvosok is felhívják a figyelmet az ellenőrizetlen, túlzott étrend-kiegészítő-fogyasztás csapdáira, veszélyeire. Ezek csomagolása megtévesztően hasonlít a gyógyszerekére, hogy az emberek azt higgyék, ugyanaz a hatásuk. Egészségügyi hatásuk alapból vitatott, nem ismert, mivel nem mennek át sokéves teszteken, ellenőrzéseken, mint a valódi orvosságok.
Mivel az étrend-kiegészítőket csupán egy saját felelősségű nyilatkozattal kell bejelenteni forgalmazás előtt, a laza szabályozások láttán egy-egy gyártó azt is megengedi magának, hogy a leírásban fel nem tüntetett, akár gyógyszernek minősülő hatóanyaggal is „feltuningolja” készítményét. Az efféle visszaélések áldozatai egyes élsportolók is, akiknek étrend-kiegészítők révén jutott szervezetükbe tiltott, a terméken fel nem tüntetett hatóanyag.
Szakemberek szerint rendkívül aggasztó, hogy a reklámok jelentős hányada étrend-kiegészítőkről szól: az inkább marketingre, mint a valódi orvoslásra épülő ágazat egyre inkább elhiteti az emberekkel, hogy képesek az öngyógyításra. Ennek pedig súlyos következményei vannak, hiszen az egészségügyi vizsgálatok, a háziorvos, szakorvos, kezelőorvos mellőzése azt eredményezi, hogy egy-egy komolyabb betegséget már csak előrehaladott stádiumban tudnak felfedezni a valódi szakemberek.
Tehát ami a legfontosabb: a táplálék-kiegészítők nem pótolják a változatos étrendet, amelyet ettől függetlenül tartani kell, szedésük pedig csakis a kezelőorvos javaslatára ajánlott. Másként legjobb esetben felesleges pénzkidobás, de az egészségre is veszélyes lehet.
A vény nélkül kapható gyógyszerek és az áruházakban és interneten is hozzáférhető étrend-kiegészítők romániai forgalmazását szabályozná a Versenytanács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!