Télen-nyáron jönnek-mennek a „vírushóemberek”. Egy éve még riadalmat okoztak, de ma már szinte senki nem lepődik meg, ha védőruhás mentősöket lát az utcán
Fotó: Beliczay László
Egy évvel a koronavírus hivatalos romániai megjelenése után sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen továbbra is kiszámíthatatlan a betegség lefolyása. Röviden felidézzük az elmúlt év „vírustörténéseit”, és orvosokkal vesszük számba a tapasztalatokat.
2021. február 26., 08:062021. február 26., 08:06
2021. február 26., 09:112021. február 26., 09:11
Egy évvel ezelőtt, február 26-án azonosították az első koronavírus-fertőzöttet Romániában. Az első eset egy 20 éves Gorj megyei férfié, aki egy, az országba nem sokkal azelőtt beutazott olasz állampolgárral való kontaktust követően kapta el a fertőzést. A Covid–19-cen teljesen tünetmentesen esett át, március 2-án pedig el is hagyhatta a kórházat. Ezután fokozatosan emelkedett a fertőzöttek száma az országban,
Klaus Iohannis államfő tavaly március 16-án kihirdette a teljes lezárást feltételező szükségállapotot (amelynek idején napközben is csak munkavégzés, bevásárlás, kis ház körüli séta erejéig hagyhattuk el otthonunkat, igazolás vagy egyéni nyilatkozat felmutatásával), amit május 16-án veszélyhelyzet váltott fel. Ezt a rendkívüli állapotot hónapról hónapra meghosszabbítja a kormány (jelenleg március 10-éig érvényes), amely szerint
A rendkívüli helyzet idején szabadtéren és nyilvános zárt helyen kötelező a védőmaszk, tilos magánünnepségeket, társas összejöveteleket tartani, az üzleteknek 21 órakor be kell zárniuk, éjszaka 23 és 5 óra között pedig országos kijárási tilalom van érvényben. A településeken a fertőzési ráta alapján érvényesek a korlátozások: 1,5 ezrelék alatt kapacitásuk 50, 3 ezrelék alatt 30 százalékával üzemelhetnek az éttermek, mozik, színházak, e fölött nem nyithatnak ki.
Az elmúlt év során 791 971 személynél mutatták ki a koronavírus-fertőzést az országban (ugyanakkor 733 616-an kigyógyultak), és több mint 20 ezren vesztették életüket a Covid–19 szövődményei következtében. Tekintettel arra, hogy a december 27-én kezdődött oltási folyamat keretében eddig több mint 855 ezer polgárt oltottak be a koronavírus ellen, a 19 milliós Románia úgy vág neki a járvány harmadik hullámának, hogy közel 1,7 millióan immunitást szereztek.
Egy évvel a koronavírus romániai megjelenése után már sokkal tapasztaltabbak az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, de teljes körű rutinra nem tudtak szert tenni, hiszen
Nagy Réka infektológus szakorvos, aki a járvány kitörése óta kezeli a koronavírusos betegeket a sepsiszentgyörgyi kórház fertőző osztályán, lapunknak elmondta, sok tapasztalatra tettek szert, bátrabban állnak a betegek mellett, mint egy évvel korábban. De a tapasztalattal, az ismert kezelési sémákkal együtt sem egyértelmű a megfertőzöttek sorsa, annyira kiszámíthatatlan a betegség lefolyása – részletezte a szakorvos.
Az élet velejárója. Ma már a mindennapos öltözet része a maszk
Fotó: Haáz Vince
A járvány kitörése után minden fertőzöttet kötelezően kórházba utaltak, azonban az elmúlt hónapokban már csak a közép- és nagyon súlyos eseteket látják el a járványosztályon,
A legveszélyeztetettebb kategóriába továbbra is a túlsúlyos, a cukorbetegségben, szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedők tartoznak, illetve a hetven év feletti korosztály. A meglevő krónikus alapbetegségre rátevődik a légzési elégtelenséggel járó tüdőgyulladás, ami a kór súlyos lefolyását okozza. A fiatalabb korosztály képviselői közül gyakori, hogy az egyetlen társbetegség a krónikus túlsúly, de már ez esetben is súlyosabb lefolyású a betegség.
Nagy Réka arra is kitért, a komolyabb esetek 70-80 százalékánál súlyos szövődmények maradnak. Hosszú távon, féléves, egyéves távlatban még nincs tapasztalat a következményekről, de
Előfordulnak szív-ér rendszeri, a tüdőt érintő szövődmények, sőt neurológiai tünetek is jelentkeznek a koronavírus-fertőzés után. „A járóbeteg-rendelőben a kollégáim egyre gyakrabban találkoznak poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegekkel. Ezen a téren még nincsenek hosszú távú tapasztalatok, de kijelenthető, hogy a fertőzésnek vannak szövődményei” – részletezte a szakorvos.
Minél többen szerzünk immunitást, annál nagyobb az esélye annak, hogy kikerülünk végre ebből a rémálomból; másrészt minél kevesebb a vírusra receptív személy, annál kisebb a valószínűsége, hogy a vírusnak további mutánsai alakuljanak ki – mutatott rá Nagy Réka.
Az aktív immunizálás azt jelenti, valaki úgy szerez védettséget, hogy átesett a fertőzésen, a passzív pedig az oltással szerzett. A könnyebb formája az oltással szerzett védettség, éppen a betegség kiszámíthatatlan lefolyása miatt.
A szakember mindenképpen azt javasolja: aki teheti, oltassa be magát, ez az immunizálás könnyebb formája, hiszen nincs garancia arra, hogy úgy esünk át a fertőzésen, mint egy egyszerű influenzán.
– tanácsolja Nagy Réka.
Alkalomhoz illően. Könczey Elemér karikatúrája
Fotó: Könczey Elemér
Nagyon nehéz tizenkét hónapja volt Katona Tanászi Saroltának, a segesvári városi kórház igazgatójának is. A fiatal menedzsernek több fronton is helyt kellett állnia: előbb intézményvezetőként a Covid-részleget kellett létrehoznia, bővítenie, átalakítania és hatékonyan működtetnie, majd páciensként kellett megküzdenie a betegséggel. Bár kigyógyulása után még mindig érzi a fertőzés utóhatásait, úgy véli, eddig jól teljesített, vette a kihívásokat, az akadályokat.
„A menedzsernek a kórházágyon is menedzsernek kell maradnia, még szerencse, hogy mindössze öt napot feküdtem, utána otthonról irányítottam az intézményt” – mondta el lapunknak Katona Tanászi Sarolta, akinek férje és mindkét gyermeke megfertőződött. Mint kifejtette, nem is baj, hogy kórházi kezelésre szorult, így legalább testközelből megtapasztalta azt, hogy az általa vezetett intézményben a személyzet miként kezeli a betegeket. Megyeszerte számos érintett – mentős, orvos, asszisztens, illetve páciens – arról beszélt, hogy a segesvári kórházban a betegséget is könnyebb elviselni, hiszen az egész személyzet sokkal nagyobb empátiával viszonyul a beutalt betegekhez, mint amilyenhez az adófizetőket az ország más kórházaiban szoktatták.
A pozitív visszajelzések örömmel és büszkeséggel töltik el az igazgatónőt. A statisztikák szerint közel egy év alatt a Küküllő menti város kórháza több mint hétszáz, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött beteget látott el. A Monarchia idejében felhúzott épületegyüttes „régimódisága” ez esetben előnyt jelentett. A pavilonrendszer könnyen lehetővé tette a Covid-osztály kialakítását és teljes elkülönítését a többi szekciótól. Amikor meg szükség volt, ezen év közben is lehetett változtatni. Amikor 2020 késő őszén már sem a marosvásárhelyi, sem a környékbeli megyék nagykórházai nem győzték fogadni a betegeket, Segesváron, a páciensek összezsúfolása nélkül sikerült bővíteni a kapacitást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!