
2013. február 06., 07:142013. február 06., 07:14
„Még szerencse, hogy velünk tartanak a rendfenntartó erők, és az egyenruhától meg a fegyvertől valamelyest visszariadnak a tolvajok. Beérik a káromkodással, esetleg köpködéssel, fenyegetéssel, de nem mernek kikezdeni velünk” – mesélte lapunknak az áramszolgáltató egyik, neve elhallgatását kérő szakembere.
Mint mondta, rá még senki nem emelt kezet, de számos olyan óraleolvasó kollégája van, akire falun kutyákat uszítottak, vagy maguk az áramtolvajok kergették meg. Bizonyos esetekben tettlegességre is sor került. Ezt Daniel Manea, a csendőrség sajtószóvivője is megerősítette, mondván, legutóbb Marosvásárhely romák lakta telepén, a Hidegvölgyben bántalmazták az Electrica egyik munkatársát. A 2012/123-as energetikai törvény értelmében a gáz- vagy villanyáramlopással vádolt tettesek 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújthatók.
Az elmúlt tizenkét hónapban több mint száz áramlopási esetről szerzett tudomást az Electrica Maros megyei fiókja. A vállalat szerint egy év leforgása alatt 112 személy, illetve cég csaknem 238 megawattórát „csapolt” le a hálózatról, a kár értéke pedig meghaladta a 130 ezer lejt. „Sajnos egyre inkább szaporodnak az áramtolvajok. A tavaly több mint másfél ezer ellenőrzést ejtettünk meg. Számos helyre elkísértek a csendőrök is. Jó, ha ott vannak, mert akkor embereink biztonságban érzik magukat” – számolt be lapunknak Laura Praja, az Electrica Maros megyei szóvivője. Mint hozzátette, a 112 felfedett áramtolvaj közt cégek is voltak, nevüket azonban nem árulta el.
A leggyakrabban a falusi cigánytanyákon észlelnek lopást. Kérdésünkre, hogy miként „szimatolják” ki a tolvajokat, az illetékes elmondta, a mérőműszerektől a névtelen feljelentőkig mindenféle segítséget igénybe vesznek. „Sajnos azokban, akik áramenergialopásra vetemednek, nem tudatosul, hogy a hálózatra való csatalakozásuk milyen veszéllyel jár. Nemcsak hálózatmeghibásodást vagy áramkiesést okozhatnak, tákolmányaik által élet- és tűzveszélybe sodorhatják önmagukat, családjukat, lakásukat” – hívta fel a figyelmet Laura Praja.
Az utóbbi hetekben a karhatalom segítségét igénylő villamossági szakemberek gyulakutai, petelei és görgényhodáki áramtolvajokra csaptak le. A helyszínen a csendőröknek nem akadt munkájuk, az áram lekapcsolása után viszont bűnügyi feljelentéssel fordultak az ügyészséghez. Azonban az eddigi gyakorlat szerint a közvádlók rendkívül elnézők az áramtolvajokkal szemben. „Amennyiben a hálózatra törvénytelenül csatlakozók nem fizetik ki a vállalatunknak okozott kárt, az ügyészség bűnügyi eljárást indít, és a bíróság elé küldi a tolvajokat” – mondta az áramszolgáltató szóvivője. Amennyiben viszont fizetnek, megússzák a számla és a lekapcsolási manőver ellenértékével.
| Egyre több fogyasztó panaszkodik Hargita megyében az áramszolgáltatás rossz minőségére. Főleg a vidéki településeken gyakori a feszültségingadozás, az érintettek szerint ez háztartási és elektromos berendezések tucatjait teszi tönkre. Kovács Artúr, az áramszolgáltató megyei igazgatója elismerte, hogy nincs olyan település, ahol ne szembesülnének hálózati problémákkal, a helyzet végleges orvoslásához azonban eurómilliárdokra lenne szükség. Az igazgató szerint az elmúlt húsz évben teljesen megváltozott a fogyasztás struktúrája, a szolgáltató pedig képtelen megfelelő sebességgel alkalmazkodni az új helyzethez. Míg régen a gyárak úgynevezett ipari áramot használtak, napjainkban a kis cégek zöme a településközpontokban a kisfogyasztói hálózatot terheli. Amennyiben a helységek szélén, ipari parkokban tömörültek volna, külön traffóállomást lehetett volna létrehozni a számukra, magyarázta Kovács Artúr. |
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.