Egyre több családi gazdaság számára jelent kitörési lehetőséget a késztermékek előállítása és értékesítése
Fotó: László Ildikó
Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután a magyar Agrárminisztérium által finanszírozott hálózatot 2023-ban gyökeresen átszervezték. A kisebb egyesületek alkalmazásában levő mezőgazdasági szakemberek a három nagy erdélyi falugazdász-hálózathoz kerültek át. Becze István, a Maros, Hargita és Kovászna megyét átfogó székelyföldi gazdaérdekvédelmi szervezet elnöke a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell még javítani a szaktanácsadás hatékonyságán. A csíkszeredai mezőgazdasági szakemberrel az idei esztendő kihívásairól beszélgettünk.
2024. január 05., 09:412024. január 05., 09:41
– Hogyan jellemezné a a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete szempontjából a 2023-as esztendőt?
– Nagyon mozgalmas éven vagyunk túl, főleg a munkaszervezés terén sikerült nagyot fejlődni. Nagy kihívás volt a falugazdász-hálózat átszervezése, főleg az a része, hogy a korábbi mezőgazdasági szervezetekkel jó partnerséget alakítsunk ki. Már
Magyarországról nagyon sokat segítette tevékenységünket a budapesti Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdák és Gazdakörök Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem. Ezzel párhuzamosan ki kell emelni az itthoni három székelyföldi megye önkormányzatát, a hozzájuk tartozó intézményeket, vagy a Pro Agricultura Alapítványt, amellyel közös oktatási programokat szervezünk.
– Sok rendezvényük volt 2023-ban. Mennyire igénylik ezeket a fórumokat a székelyföldi gazdák?
– Azt szoktam mondani, hogy egy rendezvénynek akkor van értelme, ha a gazdák számára hozzáadott értéket biztosít tudásban, információszerzésben és kapcsolatokban. Ha egy gyorsmérleget készítek, kijelenthetem, hogy ebből a szempontból is jól haladtunk 2023-ban, több gazdarendezvényünk tömegeket mozgatott meg.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a fiatal gazdák esélyeit növelné
Fotó: Veres Nándor
– Egyesületük kidolgozott egy részletes fiatalgazda-programot, amivel a pályakezdő mezőgazdasági szakembereket és a fiatal gazdákat célozta meg. Milyen a program hatékonysága?
– A programot futtató rendszerünkben ezer fiatal gazda szerepel a három székelyföldi megyéből, akiket szaktanácsadással és pályázati felkészítővel láttuk el. A 2023-as program azért nem volt túl sikeres, mert a korábbi bukaresti kormány mezőgazdasági csomagja szerint készítettük fel a gazdákat a pályázásra.
Az is gondot okoz, hogy az Erdélyi Vidékfejlesztési Program keretében nem sikerült újraindítani a Pro Economica-gazdapályázatokat, amelyet Erdély-szerte vártak a gazdák.
– Mit nyújtanak a székelyföldi, illetve Erdély más régióiban élő magyar gazdák számára a frissiben meghirdetésre kerülő európai uniós pályázatok?
– A hivatalba lépett új kormány mezőgazdasági szaktárcája által kidolgozott módosítások, sajnos, hátrányosan érintették gazdáinkat. Kollégáinkkal részletesen átnéztük és kiértékeltük az előttünk álló pályázati szezont, aminek legnagyobb hátránya az, hogy legalább 35 százalék önrész kell a mezőgazdasági pályázatokhoz. A korábbi tíz százalékhoz képest – amit a kisgazdák szintén nehezen tudtak előteremteni –, a mostani 35 százalékos önrész sok esetben áthidalhatatlan akadály.
A fiatal mezőgazdasági szakemberek és gazdák számára nagy gond ez. Uniós pénzek nélkül másrészt nem lehet meglépni azt a fejlődési szintet, ami hosszú távon a családi gazdaságok megmaradásához szükséges. Azoknak a fiataloknak van esélyük, akik már meglévő és jól menő agrárvállalkozást vesznek át szüleiktől, nagyszüleiktől, netán a rokonságtól.
Erdélyi juhászat. Sok gazda fantáziát lát a birkatartásban
Fotó: Makkay József
– Hogyan próbálnak a fiatal gazdákon segíteni?
– A számítógépes rendszerünkben szerepelő ezer fiatallal igyekszünk külön-külön átnézni a lehetőségeiket, és különböző megoldásokban gondolkodunk, illetve javaslatokat terjesztünk elő a döntéshozók felé. Sajnos hiába van valakinek jó ötlete, jó adottsága és szaktudása hozzá, mert pénzhiány miatt mindez elcsúszhat. Mivel a 2024-es esztendő egy ,,szuper választási év”, a lakosság jelentős része pedig mezőgazdaságból él,
– Székelyföld három megyéjében mire elegendő a 32 főállású falugazdász?
– Ha őszinte akarok lenni, ahhoz, hogy minden magyar településen dolgozzon falugazdász, legalább 160 főállású mezőgazdasági szakemberre volna szükség a Székelyföldön. Van kolléga, akire jelenleg tíz község jut, ami nagyon sok terepmunkát és kötetlen munkaidőt jelent. Ezért hálózatokban gondolkodunk, amelynek a községi mezőgazdasági referensek is tagjai, így közös erővel sokkal hatékonyabb a munkánk.
Vannak kiválóan működő szakterületek, ugyanakkor más helyen rengeteg a javítani való a munka hatékonyságán.
A székelyföldi gazdák számára az olcsó gabonaárak előnyös helyzetbe hozzák az állattenyésztést
Fotó: Makkay József
– Országosan felkapott projektté vált a rövid ellátási láncok népszerűsítése. Mennyire hatékony ez a Székelyföldön?
– A három székelyföldi megyében hat, egyenként 250 ezer eurós projektet nyertünk el, amelyek menedzsmentjét a falugazdászok biztosítják. Ezek közül egyet pályázhatott meg a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a további öthöz komoly, megbízható partnereket kerestünk. Projektenként 6-10 résztvevő társul – közöttük van élelmiszerfeldolgozó, gazdák, gazdaszervezetek, szövetkezetek és az értékesítést biztosító vállalkozások, panzió például. A családi gazdaságok számára ezek a pályázatok nagy kitörési lehetőséget jelentenek.
Fotó: Veres Nándor
– A román agrárágazat nehéz évet zárt, a masszív ukrajnai gabona- és egyéb élelmiszerimport miatt több termék felvásárlási ára szabadesésben van. Lát-e reményt valamilyen javulásra?
– Az ukrajnai gabonabehozatal összetett kérdés. Mindig eszembe jut a volt RMDSZ-es államtitkárunk, Barabási Antal Szabolcs példája, aki elmesélte, hogy a minisztériumban fogadta a gabonatermelők küldöttségét, akik az ukrajnai import azonnali leállítását követelték. Egy óra múlva érkezett meg az állattenyésztők küldöttsége, akik viszont a gabonaimport mellett kardoskodtak, mert az ő érdekük nyilván a minél olcsóbb takarmánygabona.
Abból kell kiindulni, hogy egészséges élelmiszerre mindig szükség lesz, és ezt nem a nagygazdaságok, hanem a családi gazdaságok tudják előállítani. Ezt a lehetőséget kell kihasználnunk jó szervezettséggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!