Egészségbiztosítás: „a pénz fontosabb a betegnél”

Az egészségbiztosítási törvény kihirdetésének tizenötödik évfordulója alkalmából a lényeges átgyúráson átesett rendelkezést bírálták a jogszabály eredeti változatának megalkotói hétfőn Marosvásárhelyen.

Bárányi Ferenc és Hajdu Gábor egykori egészségügyi miniszter szerint a jelenlegi biztosítási törvény köszönő viszonyban sincs a 90-es évek második felében elképzelt, a parlament által elfogadott rendelkezéssel. „Anyám, én nem ilyen lovat akartam\" – idézte Szabédi Lászlót Bárányi Ferenc, az egészségügyi tárca első magyar vezetője.

Az RMDSZ politikusa betegség miatt ugyan nem lehetett jelen a Studium Alapítvány által rendezett tegnapi egészségügyi konferencián, a minisztersége idején elfogadott biztosítási törvénnyel kapcsolatos gondolatait papírra vetette, és elküldte a szervezőknek. „Függetlenül attól, hogy az évek során valamit kilúgoztak belőle, vagy éppenséggel hozzáadtak valamit, a biztosítási rendszert a politikum a csőd szélére sodorta\" – fogalmazott levelében a politikus.

Ezt erősítette meg Bárányi utódja, Hajdu Gábor is, aki 1998 nyarától két éven keresztül irányította a szaktárcát. „Amikor a minisztériumba kerültem, láttam, hogy létezik egy törvény, de nincs előkészítve annak életbe léptetése\" – elevenítette fel a tizenhat évvel ezelőtt történteket Hajdu, hozzátéve, hogy akárcsak elődjét, őt is sokat támadták koalícióban a rendelkezés kapcsán. A román pártok és bizonyos, addig is kivételezett társadalmi rétegek semmiképpen nem akarták életbe ültetni a nyugat-európai országokban sikeresen működő, úgynevezett Bismarck-rendszert.

Szabotált biztosítási törvény

„A rendszer bevezetését Romániában már az első pillanattól szabotálták\" – emlékeztetett Molnár Géza egykori államtitkár is. Tíz évvel a \'89-es fordulat után is úgy tűnt, nálunk sokan még ragaszkodnak az elavult, fenntarthatatlan szovjet modellhez. Ugyanakkor a titkosszolgálatok, a rendőrség, a csendőrség, az igazságszolgáltatásban dolgozók foggal-körömmel ragaszkodtak a saját biztosítópénztár létrehozásához.

Az 1996 és 2000 között kormányon lévő Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt mindenáron egyéves halasztást szeretett volna kicsikarni, az RMDSZ-nek viszont sikerült elérnie, hogy a türelmi időt egynegyedére csökkentették.

„Akkor szembesültünk igazából azzal, hogy a törvények elfogadása ellenére is milyen nehéz reformot végrehajtani ebben az országban. Ha akkor a koalíciós partnereknek sikerült volna egy évig félretenni a törvény alkalmazását, meg vagyok győződve, hogy az soha nem lépett volna életbe\" – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke. A volt RMDSZ-elnök úgy véli, egyesek most is az egészségügyi rendszer kicselezésén munkálkodnak.

„Új reformra van szükség\"

„Ismerjük be: ez a rendszer ma már a pénzről és nem a betegről szól\" – hívta fel a hallgatóság figyelmét Kovács Beatrix, a Háziorvosok Maros Megyei Szövetségének leköszönt elnöke. Szerinte ezért a politikusok a felelősek, akik minden egyes beszédükben a páciens fontosságát hangoztatják, holott ők maguk is tudják, hogy Romániában ez egyáltalán nem így van.

A nyugalomba vonult marosvásárhelyi háziorvos a biztosítópénztárral való kapcsolatra is kitért, mondván, hogy a hatóságok alárendeltként kezelik az orvosokat. Szerinte az sem helyes, hogy az állam egy sor papírmunkával terheli azokat, akiknek mindenekelőtt a gyógyítás lenne a hivatásuk. Mindez nemcsak az orvosok, elsősorban a betegek kárára történik. „A munkaidőnk jelentős részét papírmunkával töltjük, és még szerencse, hogy magánházban lakom, mert a padlásra el tudtam raktározni a néhány év alatt felgyűlt aktát\" – mondta el Kovács Beatrix.

Mindennek a költségi vonzatáról az exminiszterek tanácsosa, Jeszenszky Ferenc is beszélt, mondván, hogy többe kerül a bürokrácia, mint maga a szolgáltatás. Ahhoz, hogy a teljesen átgyúrt, de mégis létező rendszer hosszú távon is fenntartható legyen, alaposan át kell gondolni azt – vélekedett Kelemen Hunor. Az RMDSZ államfőjelöltje szerint elsősorban nem lenne szabad a profitot az egészség elé helyezni.