2013. január 22., 21:562013. január 22., 21:56
A kormány az adótörvénykönyv módosítását tervezi, így a továbbiakban a helyi adók és illetékek emelésére kötelezheti azokat az önkormányzatokat, amelyek hitele befolyásolja bevételüket. A kormány a következő napokban pontosítja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a helyi hivataloknak.
Amint arról a Krónika is beszámolt, Victor Ponta második kormánya decemberben fogadta el azt a határozatot, amely a helyi adók és illetékek 16,05 százalékkal való emelését írja elő. A helyi illetékeket háromévente lehet növelni a megelőző három év inflációjának összegével. A kötelező indexálás ellen több polgármester, köztük Emil Boc kolozsvári elöljáró is tiltakozott. Így január elején a kabinet újabb rendeletet fogadott el, amelynek alapján a helyi önkormányzatok idén még a 2012-es szinten tarthatják az ingatlan, telek és gépkocsi után fizetendő adókat, 2014-től azonban kötelező lesz a 16 százalékos emelés.
A temesvári önkormányzat ugyanakkor újabb helyi adófajta bevezetését tervezi, az elképzelések szerint az állattartó polgároknak 50 és 100 lej közötti illetéket kellene fizetniük a nem ivartalanított háziállatok után. A helyi tanács ezzel a kóbor ebek számának további növekedését fékezné meg. Az állattartók máris elégedetlenek a még meg nem szavazott újabb adónem miatt, a civil szervezetek ezzel szemben üdvözölték a hivatal javaslatát. Temesváron jelenleg mintegy 8 ezer kóbor kutyát tartanak számon, míg a házi ebek száma 10 ezerre tehető. Az elképzelést a helyi tanács következő ülésén vitatják meg, egyelőre annyi bizonyos, hogy az új adófajta értéke nem lesz magasabb 100 lejnél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok