E-mailözön az Európai Unió bővítési biztosának

„A honlapunkon közzétett felhívás melletti hivatkozás a leveleket egyenesen a címzettnek továbbítja, egy másolatot pedig a HHRF őriz meg. Az érkező levelek özönét nem győzzük számolni” – mondta el lapunknak Moldován Árpád Zsolt, az alapítvány kolozsvári képviselője. A levélírók magyar és angol nyelvű sablon közül választhatnak, de megfogalmazhatják saját gondolataikat is. Az alapítvány felhívása egyébként inkább ez utóbbira bátorítja a levélírókat, leszögezve: a legértékesebb a levélírók egyéni véleménye – akár anyanyelven is, hiszen a magyar az Európai Unió hivatalos nyelve. A HHRF képviselője hozzáfűzte, a levelek kinyomtatott példányait a hónap második felében a biztonság kedvéért személyesen is átnyújtják az EU bővítési biztosának. „Visszajelzésre nem számítunk, bár az uniós jogszabályok szerint minden levélre válaszolni kell” – közölte Moldován Árpád Zsolt, aki hangsúlyozta: kampányuk célja nem Románia csatlakozásának elhalasztása, hanem az, hogy az általuk felvetett problémák szerepeljenek az országról szóló jelentésben. A HHRF kiáltványa emlékeztet arra, hogy Olli Rehn nemrég úgy értékelte: az erdélyi magyarság helyzete öszszességében kielégítő. „Mi tudjuk azt, hogy ez nincs így” – szól a felhívás, melyben kijelentik: az erdélyi magyarság teljes értékű államalkotó nemzeti közösségként, identitását megőrizve kíván az Unióhoz csatlakozni. A kezdeményezők kilencpontos listán foglalják össze azokat a problémákat, amelyek szerintük nem hiányozhatnak a Romániáról szóló országjelentésből, amelyet az Európai Bizottság április végén zár le. A lajstrom élén a kisebbségi törvény hiánya szerepel; a felhívás megfogalmazói kitérnek a magyar nyelvű közoktatás, illetve a felsőoktatás gondjaira, valamint a Székelyföld területi autonómiájának hiányára is. A HHRF, illetve a kampányhoz csatlakozó civil szervezetek felhívják a figyelmet arra is, hogy számos egyházi és közösségi ingatlan visszaszolgáltatása máig sem történt meg. Szót emelnek a csángómagyarok anyanyelvhasználatáért, illetve a magyarlakta vidékek teljes kétnyelvűségéért is.
A kampányt többek között a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács is támogatja, de a kezdeményezők azok csatlakozását is szívesen fogadják, akik nem élnek Erdélyben. „A HHRF három évtizedes történetében volt már példa hasonló kezdeményezésre” – közölte Moldován Árpád Zsolt. A szervezet képviselője kifejtette, 1976-ban az alapítvány az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarokhoz intézett felhívást. Ebben arra kérték a címzetteket, hogy saját államuk képviselőjéhez intézett levélben tiltakozzanak a vámkedvezmény ellen, melyet az Egyesült Államok Romániának nyújtott.