2012. december 21., 10:152012. december 21., 10:15
„Nincs egy összehangolt, koherens terv, ami Marosvásárhelynek és a környékbeli településeknek is megfelelne. Egyesek számára csak az a lényeg, hogy a megyei tanács elnöke és néhány vidéki polgármester ott legyen az egyesület vezetőségében, Marosvásárhely elöljáróját meg semmibe vegyék” – háborgott Florea.
Szerinte természetellenes, hogy egy olyan egyesület, melynek az alappillére Marosvásárhely, épp a megyeszékhely polgármesterét mellőzze. Dorin Florea emlékeztetett: nyolc-kilenc évvel ezelőtt Nagyvárad és Iaşi mellett Marosvásárhely volt az a romániai város, ahol létrejött a metropolis-övezet, de míg a partiumi és moldvai település köré szervezett egyesületek eredményesen működtek, a vásárhelyi „semmit nem tudott felmutatni”.
Kérdésünkre, hogy miért nem hoz létre egy új szervezetet, Dorin Florea kifejtette, most éppen ezen dolgozik: ki szeretne lépni a jelenlegi struktúrából, és néhány peremközség vezetőjével karöltve új társulás bejegyzésén gondolkodik. „Nem tudjuk tovább nézni, hogy a környező falvak beautózó lakói a mi konténereinkbe teszik le a háztartási szemetüket. Buszjáratok létrehozásáról, utak, hidak építéséről is tárgyalnunk kellene, hisz ezek mind olyan dolgok, amelyekre csakis közös megoldás létezhet” – fejtette ki Marosvásárhely elöljárója. Mint mondotta, az elmúlt hónapokban tárgyalt néhány vidéki polgármesterrel és Corneliu Grosu prefektussal, és megbeszélte, hogy a közeljövőben bizonyos infrastrukturális tervek kialakításán egységesen döntsenek, majd lobbizzanak.
A megyei önkormányzat volt és jelenlegi vezetője, Lokodi Edit Emőke, illetve Ciprian Dobre szerint éppen Florea az, aki a jelenlegi egyesület működésének a kerékkötője. Az, hogy Marosvásárhely évek óta megtagadja a rá eső tagságdíj kifizetését csak azt igazolja, hogy a megyeszékhely demokrata-liberális polgármestere képtelen elfogadni egy olyan társulási formát, amit nem a saját szája íze szerint vezethet – vélekednek a megyei elöljárók. „Ahhoz, hogy játszani tudjál, előbb pályára kell lépned.
Dorin Florea egyszer sem jött el az egyesület gyűléseire, ő mindig mást küld maga helyett. Majd akkor beszéljen és bíráljon, ha megtisztel a jelenlétével” – replikázott a megyei tanács új elnöke, Ciprian Dobre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok