Továbbra is elérhetetlen a 112-es segélyhívó szám a hallássérültek számára, a többszöri próbálkozások ellenére ugyanis az illetékesek még mindig nem dolgoztak ki gyakorlati megoldást a problémára – hívta fel a figyelmet Pataki Ferenc, a szatmárnémeti mentőszolgálat vezetője.
2014. szeptember 21., 20:202014. szeptember 21., 20:20
Pataki a prefektúra hatáskörében tevékenykedő, a fogyatékkal élők problémáinak orvoslására szakosodott bizottság múlt heti ülésén mutatott rá, hogy a segélyhívó számon jelentkező diszpécserekkel még mindig kizárólag élőszóban lehet kommunikálni, így a hallás- vagy beszédproblémával küzdők hiába kérik a mentők, rendőrök vagy tűzoltók segítségét.
Bár a sajtó számos kezdeményezésről beszámolt már az ügy kapcsán, a siketnémák Szatmár megyei egyesületénél megtudtuk: próbálkozások voltak ugyan, de máig nincs megoldva a kérdés. “Az életünkbe is kerülhet, ha bajba kerülünk, és épp nincs mellettünk senki” – panaszolta lapunknak Adrian Barbu, a szervezet elnöke.
Tudomása szerint egyébként Európában sehol nincs megoldva ez a probléma. Mint kifejtette: ezzel szemben Izlandon és Ausztráliában olyan megoldást találtak, hogy központilag nyilvántartják a fogyatékkal élők telefonszámait, így egy szoftver, illetve műholdak segítségével egyetlen gombnyomással kiderítik, hogy a bajba került személy pontosan hol van, és milyen típusú segítséget kér. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a diszpécserek videoüzeneteket is fogadhatnak, az alkalmazottak egy része pedig érti a siketek jelbeszédét.
Carmen Bulbuk jeltolmács, az egyesület ügyvezető igazgatója rámutatott: Romániában az eddigi kezdeményezések pénzhiány miatt buktak meg – vagy túlságosan drága telefonkészüléket kellett volna vásárolniuk a fogyatékkal élőknek a kommunikációhoz, vagy nagyon sokba került volna a havi telefonbérlet, amely tartalmazza a speciális szolgáltatást.
Szerinte a mobilszolgáltatóknak figyelembe kellene venniük a siketek igényeit, akiket nem érint, hogy ingyenesen hány percet beszélhetnek le, annál inkább szükségük lenne több felhasználható szöveges üzenetre. „A hallássérültek szerencsére legtöbbször feltalálják magukat, ha bajba kerülnek, keresnek valakit, aki helyettük telefonál, de arra is volt példa, hogy nekem írtak üzenetet, így közvetíthettem a bajbajutott és a mentők, tűzoltók között” – magyarázta Carmen Bulbuk.
A probléma a hatóságok számára sem ismeretlen: Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint már csak költségvetés kérdése, hogy kielégítsék ezt az igényt. Mint lapunknak kifejtette: több ízben egyeztettek már a kormány, a Különleges Távközlési Rendszer (STS) és a mobilszolgáltatók illetékeseivel az ügyben, és bírságot is kilátásba helyeztek, amennyiben nem pótolják a hiányosságot.
Asztalos elmondta: a hatóságok konstruktívan kezelték a témát, így már közösen el is készítettek egy projektet, amelynek kivitelezéséhez a strukturális alapokból szerettek volna pénzt lehívni, pályázatuk azonban épphogy lemaradt a távközlési minisztérium nyertes projektjei közül. Az elképzelés kivitelezéséhez 9 millió euróra lenne szükség. A projekt háromféle módszert vázol fel: az egyik szerint speciális karkötőbe építenék a jeladót, emellett szöveges üzenetben, valamint videoüzenetben történő segítségkérésre is lehetőséget biztosítanának.
„A szükséges szoftver meglehetősen drága, emellett a mobilszolgáltatóknak is át kellene alakítaniuk prioritási listájukat a szöveges üzenetek vonatkozásában, a pályázat keretében ugyanakkor jeltolmácsképzést is szerveznénk mind a diszpécserszolgáltatók, mind a mentőszolgálatok számára” – magyarázta Asztalos.
Hozzátette: a 2014–2020-as uniós költségvetési időszak pályázati kiírásai várhatóan két hónap múlva jelennek meg, akkor ismét megpályázzák az összeget. Asztalos egyébként arról is beszámolt, hogy a probléma Romániában közvetlenül körülbelül 30 ezer, közvetve pedig nagyjából 70 ezer személyt érint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!