Továbbra is elérhetetlen a 112-es segélyhívó szám a hallássérültek számára, a többszöri próbálkozások ellenére ugyanis az illetékesek még mindig nem dolgoztak ki gyakorlati megoldást a problémára – hívta fel a figyelmet Pataki Ferenc, a szatmárnémeti mentőszolgálat vezetője.
2014. szeptember 21., 20:202014. szeptember 21., 20:20
Pataki a prefektúra hatáskörében tevékenykedő, a fogyatékkal élők problémáinak orvoslására szakosodott bizottság múlt heti ülésén mutatott rá, hogy a segélyhívó számon jelentkező diszpécserekkel még mindig kizárólag élőszóban lehet kommunikálni, így a hallás- vagy beszédproblémával küzdők hiába kérik a mentők, rendőrök vagy tűzoltók segítségét.
Bár a sajtó számos kezdeményezésről beszámolt már az ügy kapcsán, a siketnémák Szatmár megyei egyesületénél megtudtuk: próbálkozások voltak ugyan, de máig nincs megoldva a kérdés. “Az életünkbe is kerülhet, ha bajba kerülünk, és épp nincs mellettünk senki” – panaszolta lapunknak Adrian Barbu, a szervezet elnöke.
Tudomása szerint egyébként Európában sehol nincs megoldva ez a probléma. Mint kifejtette: ezzel szemben Izlandon és Ausztráliában olyan megoldást találtak, hogy központilag nyilvántartják a fogyatékkal élők telefonszámait, így egy szoftver, illetve műholdak segítségével egyetlen gombnyomással kiderítik, hogy a bajba került személy pontosan hol van, és milyen típusú segítséget kér. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a diszpécserek videoüzeneteket is fogadhatnak, az alkalmazottak egy része pedig érti a siketek jelbeszédét.
Carmen Bulbuk jeltolmács, az egyesület ügyvezető igazgatója rámutatott: Romániában az eddigi kezdeményezések pénzhiány miatt buktak meg – vagy túlságosan drága telefonkészüléket kellett volna vásárolniuk a fogyatékkal élőknek a kommunikációhoz, vagy nagyon sokba került volna a havi telefonbérlet, amely tartalmazza a speciális szolgáltatást.
Szerinte a mobilszolgáltatóknak figyelembe kellene venniük a siketek igényeit, akiket nem érint, hogy ingyenesen hány percet beszélhetnek le, annál inkább szükségük lenne több felhasználható szöveges üzenetre. „A hallássérültek szerencsére legtöbbször feltalálják magukat, ha bajba kerülnek, keresnek valakit, aki helyettük telefonál, de arra is volt példa, hogy nekem írtak üzenetet, így közvetíthettem a bajbajutott és a mentők, tűzoltók között” – magyarázta Carmen Bulbuk.
A probléma a hatóságok számára sem ismeretlen: Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint már csak költségvetés kérdése, hogy kielégítsék ezt az igényt. Mint lapunknak kifejtette: több ízben egyeztettek már a kormány, a Különleges Távközlési Rendszer (STS) és a mobilszolgáltatók illetékeseivel az ügyben, és bírságot is kilátásba helyeztek, amennyiben nem pótolják a hiányosságot.
Asztalos elmondta: a hatóságok konstruktívan kezelték a témát, így már közösen el is készítettek egy projektet, amelynek kivitelezéséhez a strukturális alapokból szerettek volna pénzt lehívni, pályázatuk azonban épphogy lemaradt a távközlési minisztérium nyertes projektjei közül. Az elképzelés kivitelezéséhez 9 millió euróra lenne szükség. A projekt háromféle módszert vázol fel: az egyik szerint speciális karkötőbe építenék a jeladót, emellett szöveges üzenetben, valamint videoüzenetben történő segítségkérésre is lehetőséget biztosítanának.
„A szükséges szoftver meglehetősen drága, emellett a mobilszolgáltatóknak is át kellene alakítaniuk prioritási listájukat a szöveges üzenetek vonatkozásában, a pályázat keretében ugyanakkor jeltolmácsképzést is szerveznénk mind a diszpécserszolgáltatók, mind a mentőszolgálatok számára” – magyarázta Asztalos.
Hozzátette: a 2014–2020-as uniós költségvetési időszak pályázati kiírásai várhatóan két hónap múlva jelennek meg, akkor ismét megpályázzák az összeget. Asztalos egyébként arról is beszámolt, hogy a probléma Romániában közvetlenül körülbelül 30 ezer, közvetve pedig nagyjából 70 ezer személyt érint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!