
A romák erdélyi érdekvédelmi szervezetei azt kérik, a hatóságok ismerjék el nyilvánosan, hogy a schengeni csatlakozás halogatása nincs összefüggésben a roma kisebbséggel.
2013. december 10., 16:252013. december 10., 16:25
Aurel Pascu, a Pro Europa Romák Pártja közép-erdélyi régióelnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján diszkriminatívnak nevezte egyes politikusok kijelentését, miszerint kizárólag a romák hibásak azért, hogy Franciaország, Németország, Finnország és Hollandia nem ért egyet Románia felvételével a belső uniós határellenőrzés megszűnése nyomán létre jött övezetbe.
„Nem kell bűnbakot keresni, el kell ismerni, hogy a nyugati államok elégedetlenek a román egészségügy és az oktatási rendszer állapotával, az igazságügyi reform ütemével, a külső uniós határok őrizetével és az infrastruktúra minőségével” – kommentálta kedden Aurel Pascu.
Munkahelyeket kérnek a közintézményekben
Aurelian Roşianu, a Sindy Humanitas Alapítvány képviselője továbbá rámutatott: a helyhatósági törvény előírásai szerint ott, ahol a kisebbség számaránya 20 százalék fölött van, a közintézményekben kötelező munkahelyet biztosítani az adott kisebbség képviselőinek is, a romákat azonban véleménye szerint „valamiért mindig elfelejtik”. „Ezt a törvényt a legtöbb esetben ott sem tartják be, ahol a roma lakosság aránya jóval meghaladja a húsz százalékot” – mondta a civil szervezet képviselője.
A romák érdekvédelmi szervezetei továbbá azt kérték az önkormányzatoktól, hogy vessenek véget a romák kényszer-kilakoltatásának. Továbbá azt is követelik a hatóságoktól, hogy törvénnyel szabályozzák a kilakoltatási eljárást, mert szerintük Romániában egyetlen törvény sem bünteti az erőszakos kitelepítéseket.
Amint arról beszámoltunk, Koos Richelle, az Európai Bizottság EuropeAid Együttműködési Hivatalának főigazgatója korábban Bukarestben azt nyilatkozta, bár a romaügy és Románia schengeni csatlakozása között nincs összefüggés, az sem elfogadható, hogy egy adott állam polgárai tehertételt jelentsenek egy másik ország számára. Az uniós illetékes annak apropóján mondta ezt, hogy Manuel Valls francia belügyminiszter arról beszélt: a romániai romák beilleszkedési problémái miatt haza kell őket toloncolni Franciaországból, Románia pedig a romakérdés hiányos kezelése miatt nem érett a schengeni csatlakozásra.
Dorin Florea és a romák
Eközben Koreck Mária, a romák jogaiért síkra szálló Divers Alapítvány elnöke Marosvásárhelyen közölte: az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) hivatalból indít kivizsgálást Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ellen a roma közösséget érintő kijelentései miatt. Koreck Mária elmondta, az elöljáró hétfői sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, tapasztalatai szerint a felnőtt romáknak csak tíz százalékát, a gyerekeknek viszont több mint 80 százalékát lehet integrálni. Florea hozzátette, korábban azt javasolta a munkaügyi minisztériumnak, „egyezzen ki a roma nőkkel”: ha gyermeket szülnek, de nem tudják felnevelni, az állam vehesse el őket.
Mint arról hírt adtunk, a CNCD októberben nyolcezer lejes pénzbírsággal sújtotta Rareş Buglea gyulafehérvári önkormányzati képviselőt, aki egy közösségi oldalon sterilizálást javasolt ama roma nők esetében, akik nem tudják megteremteni gyermekeik felnevelésének optimális feltételeit. A liberális tanácsos azt hangoztatta: nem lenne szabad szülni hagyni a cigány asszonyokat, hogy aztán az állam szociális segélyt fizessen nekik. Buglea ellen civil szervezetek büntetőjogi feljelentést tettek az ügyészségen, ám a nyomozó hatóság nem indított eljárást.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!