2013. február 05., 14:442013. február 05., 14:44
Bogdan Diaconu egy tavaly áprilisi blogbejegyzésében azt írta: \"a magyar nyelv hivatalossá tétele Romániában olyan, mintha Izraelben a német nyelvet hivatalosítanák\". A szociáldemokrata képviselő szerint „a nagy egyesülés és az első világháború áldozatai azért történtek, hogy a románoknak ne legyen kötelező megtanulni az elnyomók nyelvét.” Ugyanakkor a magyar nyelvnek regionális hivatalos státus biztosító törekvések kapcsán azt mondta: „Most az RMDSZ azt javasolja, hogy egy olyan igát vegyenek magukra, amely több mint 100 ezer román életébe került 1916 és 1918 között.”
A politikust egy magánszemély panaszolta be a CNCD-nél, szerinte Diaconu ezzel mondatával a nácikhoz hasonlított a magyar közösséget, a magyar nyelvet pedig a románellenesség szimbólumaként bélyegezte meg.
A CNCD tavaly november 7-én keltezett határozatában helyet adott a kifogásoknak, diszkriminációnak minősítve a képviselő kijelentéseit. A hivatal emiatt ezer lejes bírságra kötelezte Diaconut.
Bogdan Diaconut korábban 600 lejre bírságolta meg a CNCD a magyar címer gyalázása miatt. A politikus ekkor azt mondta: a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó iskolára.
A CNCD ugyancsak egy másik panaszt tárgyalva hátrányos megkülönböztetésnek minősítette, hogy a Maros megyei Fehéregyháza polgármestere nem válaszol magyarul a lakosság beadványaira. A polgármesteri hivatalt bepanaszoló magánszemély azt is kifogásolta, hogy a fehéregyházi helységnévtáblán a magyar felirat kisebb mint a román, a tanács azonban utóbbi esetben nem állapított meg hátrányos megkülönböztetést, azonban azt javasolja, hogy a helységnévtáblán legyen egységes méretű a román és magyar felirat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok