Ünneplőbe öltözött a magyarkapusi közösség a vasárnapi hálaadó istentiszteletre
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
Gyerekek és felnőttek egyaránt magukra öltötték kalotaszegi népviseletüket a teljesen megújult magyarkapusi református templom hálaadó istentisztelettel egybekötött vasárnapi avatóünnepségén. Péntek-Gyimesi András parókus lelkipásztor a felújítási munkálatok szükségességéről, a Kolozs megyei településen zajló egyházi és ifjúsági programokról, a magyar állami támogatással megújult óvoda működéséről beszélt a Krónikának.
2024. május 27., 18:362024. május 27., 18:36
Az utolsó simításokat is elvégezték a két és fél év alatt teljesen megújult magyarkapusi református templomon, amelyet vasárnap avattak fel Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes és Vincze Minya István kalotaszegi esperes jelenlétében. Péntek-Gyimesi András parókus lelkipásztor a Krónika érdeklődésére felelevenítette, a restaurálás finanszírozásához szükséges papírmunka már 2016-ban elkezdődött egy uniós pályázat benyújtásával, amit nem sikerült megnyerni, így végül
Az avatáson részt vett Péntek-Gyimesi András lelkész, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes, Kató Béla püspök és (mögötte) Vincze Minya István esperes
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
Mint kifejtette, a főbb munkálatok már két éve befejeződtek, de hátra maradtak kisebb simítások, amelyek végeztével vasárnap hálaadó istentisztelet keretében ünnepelték meg a műemléktemplom megújulást. „Az épület szerkezete már megkövetelte a felújítást, a templom hajója kétfelé nyílt, amit időközben egy beavatkozással sikerült ideiglenesen megoldani. Két és fél év alatt teljesen megújult az épület, kívül-belül” – magyarázta a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi út mentén fekvő település lelkésze. Hozzátette, a színekben is változás tapasztalható: belül a kéket felváltotta a zöld.
Az épületet belül zöldre festették le, a korábbi kék helyett
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
Arra a kérdésünkre, hogy a tájegységre jellemző, textíliákkal gazdagon díszített templombelsőbe visszakerültek-e a varrottasok, Péntek-Gyimesi András elmondta,
Több kalotaszegi templom felújítása kapcsán is kérdéseket vetett fel, sőt vet fel ma is a falakat, karzatokat, padokat díszítő textíliáknak a liturgikus térbe történő visszahelyezése.
Az arányai miatt impozáns református templom jelenlegi formájában a 17. században alakult ki: 1742-1759 között a korábbi, 13. századi épületet átalakították. Ekkor készült az egyedi műemlék jellegzetes, díszes kazettás famennyezete. Az idők során a mennyezet részeit kicserélték vagy tönkrementek. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával Ferenc Mihály festő-restaurátor helyreállította az eredeti kazettás mennyezetet. A templom másik, művészettörténeti szempontból értékes eleme a nyugati bejárati kapu kőkerete – olvasható a felújítási munkálatokat végző cég honlapján.
A műemléktemplom jelenlegi formájában a 17. században alakult ki
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
A 680 tagú gyülekezetben szolgáló parókus lelkipásztorral a híveket megszólító közösségi programokról is beszéltünk. Mint mondta, főként hagyományos egyházi jellegű események zajlanak Magyarkapuson, mint az istentiszteletek, vallásórák, vasárnapi foglalkozások gyerekeknek, bibliaórák, alkalmi evangelizációk.
Péntek-Gyimesi András a kívül-belül felújított, 2018-ban felavatott óvoda jelenlegi működését is megemlítette lapunknak.
A tiszteletes emlékeztetett, az 1939-ben épült iskolát Kós Károly tervezte, aki a munkálatokat is személyesen felügyelte. Az államosítás után továbbra is iskola működött benne, 2001-ben visszaigényelték, 2004 májusában pedig visszakerült a református egyházközség tulajdonába. Az épület rendkívül leromlott állapotban volt, az állami iskola kiköltözéséig alig végeztek rajta állagmegőrzési munkálatokat. A napközi otthonra való igény ugyanakkor már rég megfogalmazódott a helyiek körében. A magyar kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával, a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztési program keretében pedig teljesen megújult az épület. A 3451 lakosú, 31 százalékos magyar népességarányú községben ugyanakkor vegyes tannyelvű általános iskola is működik.
Az óvodát 2018-ban avatta fel Kató Béla püspök, Péntek-Gyimesi András lelkész és Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
A parókus lelkipásztor tapasztalatai szerint nehéz élénken tartani az ifjúsági életet a Kolozsvár vonzáskörében található településen,
Mint magyarázta, a tánclépéseket kincses városi oktatók tanítják óvodásoknak, fiataloknak és érdeklődő felnőtteknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!