Dinoszauruszparkkal őriznék a polihisztor Nopcsa Ferenc emlékét

A román kenézekből magyar nemesi rangra emelt Nopcsák meghatározó személyiségei voltak a történelmi Hunyad vármegyének. Hárman a főispáni tisztséget is betöltötték: Nopcsa Elek a 19. század elején, öccse, László 1833 és 1848 között, az ő elsőszülött fia, Ferenc pedig 1861-től a kiegyezésig.

Szegény gazdagok

Nopcsa László az a kettős életű báró, akiről Jókai Mór a hírhedt útonállót, Faţia Neagrát mintázta meg a Szegény gazdagok című regényében. Az ő unokája báró Nopcsa Ferenc geológus, a paleontológia úttörője, aki mint fotográfus, néprajzos és geológus is nagyot alkotott, sokoldalú ember volt. Nagyapja kalandvágyát is örökölhette, mert Schreiber István dévai helytörténész szerint kalandor is volt; például, amikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot – mesélte –, épp Budapesten tartózkodott, és fegyverrel arra kényszerítette az egyik repülőgép pilótáját, hogy vigye Bécsújhelyre, ezért őt tartják az első repülőgép-eltérítőnek is. Emellett a balkáni háborúk és az első világháború idején kémkedett a törökök ellen. „Azt mondhatjuk, hogy az első hadifényképészek egyike. Ha jól megnézzük a kiállítást, megfigyelhetünk stratégiai fotókat: hidakat, völgyeket, különböző településeket, hivatalos személyek csoportját, ami mind összefüggésbe hozható a törökök elleni kémkedésével, amit az Osztrák–Magyar Monarchia szolgálatában végzett” – magyarázta Gina Boda történész, a dévai múzeum munkatársa, amikor körbevezetett a karácsonyig látogatható Nopcsa Ferenc-emlékkiállításon.

Nopcsa Ferenc 1903-tól kezdve éveket töltött az albánok körében, és nagyon megszerette ezt a népet, személyi titkárának is egy albán férfit választott – akihez a rossz nyelvek szerint érzelmi szálak is fűzték, és épp emiatt halt ki a felsőszilvási Nopcsáknak ez az ága. „Megszeretve a hatósággal mindig szemben álló albán népet, Albánia királyának is szerette volna elfogadtatni magát, így beavatkozott a geopolitikába – magyarázta Schreiber István helytörténész. – Felajánlása szerint ha ő lesz a király, Albániát a Monarchiához lehetne csatolni.”

Újraírt történelem

1916 után az akkori román fejedelemségek ellen is kémkedett, és ezért – legalábbis az újkori román történetírás szerint – 1918-ban háborús bűnösnek nyilvánították, és vagyonelkobzásra ítélték. Schreiber István akkor szembesült ezzel, amikor közösen kerestük fel a tavaly felújított alsófarkadini (General Berthelot-i) Nopcsa-kúriát, és az épület történelmi leírásában ez volt olvasható. „Erről most hallok először – rökönyödött meg az avatott Nopcsa-kutató. – Én azt tudom, hogy a háború után, minden románellenes tevékenysége ellenére, elismerve szaktudását mint világhírű geológus és paleontológus, meghívták a bukaresti geológiai intézet élére, és visszaadták a szacsali birtokát. Ő azonban nem fogadta el, mivelhogy hazalátogatva, ott a román parasztok megtámadták, fejbe verték, úgyhogy egy ezüstlemezzel kellett helyettesíteni a betört koponyarészt, ami nagyon kihatott egész későbbi életére.”

Új szerep a kúriának

Az alsófarkadini Nopcsa-kúriában 1989-ig a helyi termelőszövetkezet irodája működött, utána a falubeliek széthordtak minden mozdíthatót. Tavaly restaurálták, szintén a norvég állam támogatásával. Jelenleg a Román Tudományos Akadémia tulajdona, és ide tervezik a hátszegi dinoszauruszparkot. „Egy körülbelül négyhektáros területen alakítanánk ki a dinoszaurusz parkot, mintegy 25 példánnyal, és a modellek némelyike életnagyságú lesz, akár 25 méteres is” – nyilatkozta Cosmin Joiţoiu projektmenedzser, aki szerint a Nopcsák szellemi hagyatéka Hunyad megye kulturális örökségét gazdagítja, az utókornak pedig kötelessége lenne most már méltóképpen megemlékezni a paleontológus Nopcsa Ferencről.

„Sárkánycsontok” lelőhelye

Szacsalon (Săcel) kiábrándító állapotban találtuk Nopcsa Ferenc egykori családi kastélyát, amelynek közelében találta meg a legenda szerint az őslénycsontokat a húga, Ilona. „Nopcsa Ilona tulajdonképpen kisétált a birtok területére. A szacsali kastélyon túl van egy Szentpéter nevű falu, s annak a határában az esernyőjével turkált, és úgynevezett sárkánycsontokra bukkant” – idézte fel Schreiber István. A tanulmányait akkor Bécsben folytató Nopcsa Ferenc magával vitte a leleteket, és professzora unszolására kezdte behatóbban tanulmányozni azokat. Az első leletek alapján leírt ősgyíkok a Magyaroszaurusz dacus nevet kapták. Erre épült aztán a kutatómunkája, mely során bebizonyította, hogy a felső krétakor végén, 65–70 millió évvel ezelőtt Hátszeg vidéke egy tengerből kiemelkedő sziget volt, és az itt élt őslények (az úgynevezett törpedinoszauruszok) emiatt kisebbek voltak kortársaiknál.

Megújulhat a kastély

A szacsali kastély jelenleg a tanügyminisztérium tulajdona, a kommunizmus éveiben kisegítő iskola működött benne. A megyei tanács a községi önkormányzattal együtt szeretné restaurálni az ingatlant, amelyben létrehoznák a Nopcsa Ferenc Emlékalapítványt és a tudományos őslénykutató központot. A norvég–izlandi–liechtensteini kulturális örökségvédelmi alapnál pályáznak a szükséges 11 millió euróra. A faluban a lakosok egy része még őrzi báró Nopcsa Ferenc emlékét. „Itt, a tömbház mögött volt egy nagy park, és a fiatal legények és lányok segítettek rendben tartani a sétányokat. A szolgálatukért cserébe vasárnap bált adott a kastélyteremben – mondta az egyik helybeli férfi, Ionel Tăurescu tanár. – A báró egykori adminisztrátorától hallottam ezeket. Tornyai Irénnek hívták, és a szüleim gondozták a haláláig.”

Nopcsa Ferenc 1928-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és öt évig volt a Magyar Nemzeti Geológiai Intézet igazgatója, de ekkor már sokat betegeskedett, abba is kellett hagynia tudományos tevékenységét, mert szervezete nem bírta az általa diktált iramot, ahogy Schreiber István fogalmazott. Bécsben kezelték ideg-összeroppanását, és egy rövid időre helyrejött, olyannyira, hogy motorkerékpáron bejárta Olaszországot, és megírta az Adria geológiai történetét. Végül 1933 szeptemberében megölte albán titkárát, majd öngyilkos lett, Bécsben temették el. Nopcsa Ferenc szellemi hagyatékának ápolásával nemcsak a kulturális örökség megmentését tűzték ki célul, hanem az idegenforgalom fellendítését is.