
Az RMDSZ elnöke szerint rossz válasz országos kötelezettséget csinálni az egyenruhaviselet kötelezővé tételéből
Fotó: Barabás Ákos
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
2026. szeptember 25., 15:552026. szeptember 25., 15:55
2026. szeptember 25., 16:062026. szeptember 25., 16:06
Kelemen Hunor szerint igazuk van a diákoknak és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ): az iskolai egyenruha viselését nem lehet Bukarestből, törvénnyel kötelezővé tenni. „Én is egyenruhában kezdtem az iskolát. Aztán levettem, és megbüntettek érte. Már akkor sem értettem, miért kell egy ilyen kérdést kényszerrel rendezni, és ma is értelmetlennek tartom” – írta pénteken közösségi oldalán az RMDSZ elnöke.
Szerinte azonban rossz válasz ebből országos kötelezettséget csinálni. Mint arról beszámoltunk, a szenátus elfogadta a kötelező iskolai egyenruháról szóló törvénytervezetet, most a képviselőház következik. Kelemen Hunor közölte: azt fogja kérni az RMDSZ képviselőitől, hogy utasítsák el, szavazzanak az előterjesztés ellen az alsóházban.
Mindez azt jelenti, hogy a szövetség képviselői homlokegyenest másképp fognak szavazni az előterjesztés ügyében, mint ahogy az RMDSZ szenátorai tették. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezete a szeptember 21-ei, hétfői voksolás során a szenátusban 84 igen és 18 ellenszavazatot kapott, négyen tartózkodtak. A felsőház honlapján fellelhető nyilvántartása alapján az RMDSZ tíz szenátora közül heten szavaztak (Császár Károly Zsolt, Fejér László Ödön, Kondor Ágota, Kovács Maté, Novák Levente, Tasnádi István Szilárd, Turos Lóránd), és valamennyien támogatták az egyenruhaviselés kötelezővé tételét.

Első házként megszavazta hétfőn a szenátus az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A kötelező iskolai egyenruha ellen közösen tiltakozik az Országos Diáktanács (CNE) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ). A MAKOSZ csütörtökön közölte: az egységes öltözet nem oldja meg a romániai oktatás problémáit, sem a diákok közti egyenlőtlenségeket. A szervezet úgy véli, mindig lesz egy pár cipő, egy karóra vagy egy iskolatáska, amely „árulkodik” majd egyes diákok közti különbségekről.
„Tiltakozásképpen öltözz te is feketébe hétfőn, szeptember 28-án! Igen, úgy döntünk, hogy ugyanazt a színt viseljük. Mi a különbség? Az, hogy ezúttal ezt mi választjuk ki. Mutassuk meg, hogy a diákoknak igenis van hangja!” – szerepel a MAKOSZ felhívásában. A diáktanács arra kéri a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőházat, hogy utasítsa el az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételét célzó javaslatot.
A Krónika által megszólaltatott illetékesek szerint a kötelező iskolai egyenruha semmiképp sem szünteti meg az egyenlőtlenségeket, inkább új gondokat szülhet. Iskolaigazgatót, pedagógusokat és szülőket kérdeztünk arról, mit gondolnak a kötelező egyenruháról. Kifejtették: az oktatási rendszer mély problémáit az egyenruha nem enyhíti, az igazi gondok ugyanis jóval mélyebben gyökereznek egy kötelezően viselendő ruhadarabnál.
Az iskolai egyenruha kinézetéről és egyes elemeiről az iskola igazgatótanácsa döntene, a szülői képviselet beleegyezésével. A tanintézet az elfogadott viseleten és az iskola nevét feltüntető jelvényen kívül nem írhatna elő más ruhadarabot vagy kiegészítőt. A tervezet értelmében az egyenruhák megvásárlásához jövedelemtől és családi helyzettől függően esetenként támogatást biztosítanának, amely akár a teljes költséget is fedezhetné. A kiadásokat helyi és megyei önkormányzati, illetve vissza nem térítendő külső forrásokból finanszíroznák.
Daniel Zamfir, a PSD szenátusi frakcióvezetője a hétfői vita során azzal érvelt a kezdeményezés mellett, hogy az iskolai öltözéknek nem a legújabb divatról vagy a szülők anyagi helyzetének fitogtatásáról kell szólnia. „Az egyenruha az egyenlőséget, a tiszteletet és a biztonságot szolgálja. Az iskolának olyan helynek kell lennie, ahol a társadalmi különbségek a lehető legkevésbé számítanak, és a tanulás a legfontosabb” – fogalmazott. Zamfir hangsúlyozta, hogy nem országosan egységes viseletet vezetnének be, hanem valamennyi iskolai közösség maga választhatná ki egyenruháját.

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
szóljon hozzá!