Hajdu Győző, a Ceaușescu-diktatúra hithű kiszolgálója
Fotó: Archív
Provokáció, diverziókeltés szándéka húzódhat Dan Tanasă „magyarbarátnak” álcázott kezdeményezése mögött, miszerint emléket állítana egy „magyar személyiségnek” egy Fehér és egy Maros megyei faluban. A 2018-ban elhunyt Hajdu Győző íróról, szerkesztőről, a Ceaușescu-diktatúra hithű kiszolgálójáról van szó. Amint a havadi polgármester a Krónikának elmondta, Hajdu leromboltatta volna Vadasdot, ahol most utcát neveztetne el róla az AUR képviselője.
2022. január 13., 12:022022. január 13., 12:02
2022. január 14., 22:012022. január 14., 22:01
Dan Tanasă utcát neveztetne el két erdélyi faluban Hajdu Győzőről. A magyarellenes lépéseiről, pereiről elhíresült „hivatásos feljelentő”, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője
Tanasă a Fehér megyei, 25 százalékban magyarok által lakott Székelykocsárd, illetve a Maros megyei, csaknem színmagyar Havad község polgármesteri hivatalához címezte beadványát: előbbi Hajdu szülőfaluja, utóbbi pedig amiatt érintett, mert az író a közigazgatásilag Havadhoz tartozó Vadasdon élt és „alkotott”.
„A két nép közötti békés együttélés, a harmónia, megértés jeleként, tisztelettel kérjük, hogy fogadják el javaslatunkat, miszerint utcát nevezzenek el Hajdu Győzőről a Havad községhez tartozó Vadasdon, és támogassák, hogy emlékházat hozzanak létre a faluban, illetve emléktáblát helyezzenek el egykori házán vagy a község más neves ingatlanán – olvasható az Agerpres hírügynökség által szerdán idézett, Havadnak címzett beadványban. –
Ezekben a nehéz időkben fontos, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek egyesítenek, és amelyek békét, együttműködést hozhatnak közösségeink számára.”
Jó vicc. Dan Tanasă ismét provokatív kezdeményezéssel fordult a magyarság felé
Fotó: Facebook/Dan Tanasă
A Székelykocsárd polgármesteri hivatalának címzett kérvényben Dan Tanasă Hajdu Győző „érdemeit” sorolja: a település szülöttjeként 35 éven keresztül vezette az Igaz Szó című magyar nyelvű, marosvásárhelyi székhelyű folyóiratot – indulásától 1989-ig –, amely hasábjain „a kortárs magyar irodalom jelentős része” megjelent, miközben a román irodalom jeles alkotásait is megismerhették a magyar olvasók. Az AUR képviselője arra is emlékeztet, hogy
A beadvány végén Tanasă Hajdut idézi: „Romániában megőriztem magyar lényemet, és halálomig lojális maradok apámhoz, anyámhoz, magyarságomhoz. Úgy, ahogy ezt tették, és ma is teszik magyarok ezrei, milliói, honfitársaim Romániában. Egyesít minket az a szent meggyőződés, hogy itt, együtt a román néppel, ezen a földön, otthon kell éreznünk magunkat. Romániában magyar voltam, vagyok és leszek holtomiglan, magyar állampolgárság nélkül is.”
Hajdu Győző könyvet is írt barátjáról, Adrian Păunescuról
Fotó: Monitoruldeoltenia.com
Ugyanakkor köztudott, hogy az egyesek számára negédes szavakként ható kijelentések mögött miféle ember húzódott meg. Amint arról 2018. november 30-án, életének 90. évében bekövetkezett halála után megjelent cikkünkben is beszámoltunk, Hajdu Győző igazán „maradandót” a kommunista diktatúra teljes kiszolgálásával, majd az 1989 után tanúsított magyarellenességével alkotott.
Életének 90. évében elhunyt Hajdu Győző marosvásárhelyi író, szerkesztő, egykori politikus. Hosszú ideig vezette az Igaz Szó folyóiratot, azonban igazán „maradandót” a diktatúra kiszolgálásával, majd az 1989 után tanúsított magyarellenességével alkotott.
A Székelykocsárdon született író – sok más egykori magyar pályatársától eltérően – egy percig sem tagadta meg önmagát és politikai nézeteit: mindvégig a román nacionalista rendszer szlogenjeit szajkózta.
Hajdu Győzőről olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek bizonyítják, hogy nemcsak kiszolgálta a kommunista rendszert, de szorosan együttműködött ennek elnyomó szervével, a Szekuritátéval is. Rendszeresen jelentett író és újságíró kollégáiról, valamint színésznő feleségei, Erdős Irma és Ádám Erzsébet pályatársairól.
Magatartása az 1989-es rendszerváltás után sem változott. A nép haragja elöl Bukarestbe menekült, majd írásaival szélsőséges román lapok hasábjain jelentkezett. A 90-es évek elején, az Iliescu-rezsim hathatós segítségével létrehozta az Együtt – Împreună kétnyelvű újságot. Élete legvégső időszakáig árasztotta a magyarellenes cikkeket, miközben olyan ultranacionalista román személyiségeket hozsannázott, mint Adrian Păunescu, Corneliu Vadim Tudor, Mircea Chelaru vagy Lazăr Lădariu.
Utolsó éveiben a legtöbb írásának a magyarellenességéről ismert marosvásárhelyi Cuvântul Liber adott helyet. Ezekben legfőképpen Magyarországot és a Kárpát-medencei magyarság képviselőit támadta Orbán Viktortól Kelemen Hunorig, Tőkés Lászlótól Áder Jánosig.
Hajdu Győző halála évében is termelte a magyarellenes cikkeket
Fotó: Cuvântul Liber/képernyőkép
Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy a magyar jelképhasználat elleni jelenkori hadjárat élharcosa, Dan Tanasă Hajdu Győző dicsőítése révén tetszeleg most „magyarbarát” szerepben azok előtt, akik nem ismerik utóbbi „munkásságát”. Ám természetesen erdélyi magyar körökben egyértelmű, „honnan fúj a szél” – érzik, tudják ezt Havadon is. A provokációként, diverziókeltésként is értelmezhető kezdeményezés kapcsán megkerestük a magyar többségű község polgármesterét.
Az öt falut magában foglaló, több mint 1300 lelket számláló, a népszámlálási adatok szerint több mint 90 százalékban magyarok által lakott közigazgatási egység RMDSZ-es elöljárója, Veress Gergely Domokos a Krónikának elmondta, bár a sajtóból értesült róla, hogy az AUR-os képviselő a színmagyar Vadasdon szeretne utcát elneveztetni Hajdu Győzőről, a hivatalos kérvényt még nem kapták meg.
A polgármester kiemelte, hogy a településnek, illetve neki személyesen is „vannak negatív tapasztalatai” Hajdu Győző személye kapcsán. A 2018-ban elhunyt írónak háza, nagy telke volt Vadasdon az iskolával szemben. Az önkormányzat négy évvel ezelőtt, amikor az író még élt, azt kérte Hajdutól, adjon át egy bizonyos területet, hogy azon műgyepes focipályát alakíthassanak ki, de a szerkesztő elzárkózott ettől, és inkább az Együtt – Împreună egyesületnek adományozta a földet.
A polgármester szerint „azok után, amiket Hajdu tett”, a minimum az lett volna, hogy a települést ennyivel segítse. Merthogy Veress Gergely Domokos emlékeztetett:
Vadasd is a falurombolás áldozatául esett volna, ha nem jön az 1989-es fordulat; az elárasztást Hajdu Győző is kérte
Fotó: Commons.wikimedia.org/jeffwarder
Veress Gergely Domokos közölte, a helyiek nem büszkék a falu egykori lakójára, sőt mivel tisztában vannak tetteivel, illetve az idősebbek még emlékeznek is arra, hogy el akarta árasztatni a falut, mint Bözödújfalut, egy kifejezetten negatív kép él róla. A polgármester hozzátette, hogy az elárasztás, illetve a vízgyűjtő terve a rendszerváltásnak köszönhetően nem valósult meg, pedig Nagyadorján település irányából már közeledtek a „lánctalpasok”, a völgy öt falvának lakosságát pedig Erdőszentgyörgyre akarták költöztetni.
Az RMDSZ-es polgármester hangsúlyozta, ha megérkezik Tanasă hivatalos kérvénye, az nagy felháborodást fog kiváltani. A javaslatot egyébként a helyi tanácsnak kell megvitatnia, de Veress Gergely Domokos már most biztos abban, hogy a válasz egyöntetű nem lesz. A helyi tanácsot jelenleg csak magyar tagok alkotják, illetve van egy román anyanyelvű hölgy, aki „beházasodott” a községbe, de az elöljáró elmondása szerint beszél magyarul, és fontosak számára a magyarok érdekei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás