Csúsztat a Bihar megyei RMDSZ a honosítás ügyében

Ennek ellenére lapunk már napokkal ezelőtt kiderítette: hamis az a Bihar megyei RMDSZ által kiadott információ, miszerint a magyar hatóságok azzal könnyítették volna a honosítási procedúrát, hogy eltörölték a felmenők nem magyar nyelvű anyakönyvi kivonatainak lefordíttatására vonatkozó kötelezettséget. A Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke azt állítja, az EMNT csak azért köti az ebet a karóhoz, hogy ne a szövetségnek legyen igaza.

A fordítások körüli vita a napokban bontakozott ki a bihari megyeszékhelyen. Az RMDSZ megyei szervezete múlt héten közleményt adott ki, amelyben két debreceni szakértőre hivatkozva azt állítják, megváltozott a szabályozás, és már nincs szükség a felmenők iratainak fordítására. Az Ismét könnyítettek a honosításon címet viselő közleményben ez áll: „Ezen a héten újabb könnyítést vezetett be a magyar állam, miszerint a magyar állampolgárságért folyamodóknak csak a saját maguk anyakönyvi iratait kell hivatalos magyar fordítással beadniuk, a felmenők iratait nem kell lefordíttatni. Ezt Debrecenben már így alkalmazzák.”

Később Wetzel Tamás, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős miniszteri biztos mind az EMNT-nek, mind lapunknak határozottan kijelentette: az idegen nyelven íródott okiratok másolatához fordítást kell mellékelni. Csütörtöki sajtótájékoztatóján aztán Szabó Ödön két személyt is felhívott telefonon, akik szerinte az ő álláspontját támasztják alá – ez az álláspont azonban az eredetihez képest már megváltozott. Az ügyvezető ugyanis már azt bizonygatta, hogy azt az okiratot, amelyre az igénylő magyar származásának bizonyításaképp hivatkozik, valóban le kell fordítani, a közbeeső felmenőkét viszont nem. Amikor csúsztatásával szembesítettük, mondván, nem erről volt szó, így válaszolt:

„Hogyhogy nem? A demokrácia-központ azt mondja, hogy mindent le kell fordítani. Erre a bevándorlási hivatal, ami nem politikusokból áll, minden munkatárs, Budapesten, Sarkadon, Hajdú-Bihar megyében így értelmezi” – próbálta azt bizonygatni, hogy eredetileg nekik volt igazuk, csak a magyar hatóságok az EMNT kedvéért „megváltoztatták” álláspontjukat, és a nehezebb megoldás mellett döntöttek. Később, saját közleményüket indoklandó, hozzátette: „Egyértelmű, hogy ebben a kérdésben a könnyítés volt a fő cél, és mi nem tudtuk akkor még, hogy más megyékben hogy járnak el.”

Szabó Ödön ugyanis Sarkad városának aljegyzőjével, Sipos Kornélnéval is alá kívánta támasztatni állítását. A kihangosított telefonbeszélgetésből viszont az derült ki, hogy – éppúgy, mint az általunk már korábban megszólaltatott Debrecen esetében – nem minden papír fordítását kérik, de azét, amire hivatkozunk – azaz a felmenő anyakönyvi iratainak fordítását, vagy egyéb, a leszármazást igazoló, nem magyar nyelvű dokumentumokat –, igen. Azt pedig az aljegyző világosan ki is jelentette, hogy semmilyen változtatás, könnyítés nem történt az utóbbi napokban. Szabó Ödön másik bizonyítéka egy olyan igénylő volt, aki Budapesten nyújtotta be a papírjait, ám neki a hivatkozott felmenője igazolványát sem kellett lefordíttatnia, mivel az eredetileg is magyarul íródott.

Szabó Ödön, bár előzőleg azt állította, hogy a könnyítés megtörtént, később azt kezdte taglalni, hogy az RMDSZ azokat támogatja, akik a könnyebb procedúrát, tehát a kevesebb fordítást ösztönzik. „Vannak más kérdések is, apró hibák, amelyek a kettős állampolgárság ügyintézé-sében problémákat okoznak. Megtaláltuk a megoldásokat, javaslataink vannak ebben a kérdésben” – tette hozzá, majd így folytatta: „Arra kérek mindenkit, hogy ezt úgy kezelje, mint egy nemzeti ügyet, és ha tévedett, legyen benne annyi becsület, hogy kiáll, és bocsánatot kér.” Hangsúlyozta: az eljárást nem maga az egyszerűsített honosításról szóló törvény szabályozza, hanem különböző rendeletek, amelyek mai napig változnak.

Az ügyvezető lapunk kérdésére azt is kijelentette: véleménye szerint azt, hogy most egyáltalán szükség van a hivatkozott felmenő igazoló okiratának fordítására, az EMNT „érte el” a mostani vitával, illetve az ehhez való hozzáállásával. Wetzel Tamás miniszteri biztos lapunknak, illetve a helyi sajtónak adott nyilatkozatát is felülbírálta az ügyvezető. Szabó Ödön szerint ugyanis ködösítés arra hivatkozni, hogy azért kellenek a fordítások, mert egyes igénylőknek, jelesül a kárpátaljaiaknak cirill betűs iratai vannak, hiszen a Kárpát-medence magyarjainak legnagyobb része latin betűs okiratokkal rendelkezik.

Mint arról beszámoltunk, a Krónika kérdésére Wetzel azzal indokolta a nem magyarul íródott okmányok lefordítását, hogy a magyarországi hivatalokban dolgozó munkatársak nem ismerik a környező országok nyelvét, illetve például Ukrajna esetében a cirill betűket sem. „Aki a törvény alkotójának akaratát akarja érvényesíteni, az a lehető legjobban leegyszerűsíti a bürokráciát” – fogalmazott az ügyvezető. Zárásképpen kijelentette: meggyőződése, hogy a procedúrát egyesek azért akarják nehezíteni, hogy „egyesek hitelességét megmentsék” – a demokrácia-központok léte ugyanis arra épül, hogy hiteles információval rendelkeznek, Szabó Ödön szerint azonban most bebizonyosodott, hogy nem így van.