Mezei János és Csomortányi István
Fotó: Pethő Melánia
Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői szerint a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye, nem pedig az ügyben zajló magyarellenes kampányban „szajkózott” idegenellenességé és intoleranciáé.
2020. február 05., 16:102020. február 05., 16:10
2020. február 05., 17:052020. február 05., 17:05
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerdán közös közleményben foglalt állást a Srí Lanka-i vendégmunkások gyergyóditrói foglalkoztatása miatt kirobbant konfliktus, valamint az azt övező országos megnyilvánulások ügyében. „A ditrói székelyek és az erdélyi magyarok pártján állunk!” címmel ellátott állásfoglalás szerint a román sajtótermékekből napok óta egyéb sem folyik, mint a Srí Lanka-iak körüli „hírverés” ürügyével a magyarság lejáratására, intoleráns közösségként való bemutatására gyártott csúsztatásokkal és hamis állításokkal felerősített uszítás és gyűlöletkeltés.
Bírságot rótt ki a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség a Srí Lanka-i vendégmunkások foglalkoztatása miatt országos hírnévre szert tett Ditrói Pékségre a vállalatnál végzett ellenőrzés során tapasztalt rendellenességek miatt.
A fúzióra készülő két politikai alakulat vezetőjének meggyőződése, hogy a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye és a közösség elmúlt 100 évben – de főként a rendszerváltás óta eltelt időszakban – a román állammal kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatainak az eredménye, és semmi esetre sem a zajló magyarellenes kampányban szajkózott idegenellenességé és intoleranciáé.
„A kettős beszéd alkalmazásának iskolapéldáját láthatjuk, hiszen éppen közösségünk az elszenvedője a száz éve töretlen román állami asszimilációs törekvéseknek, valamint az ezzel járó folyamatos és hátrányos megkülönböztetésnek, jogfosztásnak” – szerepel a közleményben, amely emlékeztet: Lia Olguța Vasilescu, a PSD magyarellenes kirohanásairól elhíresült politikusa, Craiova polgármestere korábban a helyi városfejlesztések kapcsán kijelentette: azt szeretné, ha a helyi vállalkozók döntő többségben helyi munkaerőt alkalmaznának, „hiszen nem kívánatos, hogy a várost magyarul beszélő munkások lepjék el”.
Büntetőjogi panaszt nyújtott be a gyergyószentmiklósi rendőrségen a két Srí Lanka-i munkást foglalkoztató gyergyóditrói pékség vezetője fenyegetés, gyűlöletkeltés, diszkriminációra való felbujtás és közrendháborítás miatt – számol be az Agerpres.
Mezei és Csomortányi különösen érthetetlennek és károsnak tartja az Országos Diszkriminációellenes Tanács által hivatalból kezdeményezett eljárását, amivel szerintük a CNCD tovább rontja a magyar közösség megítélését. A két politikus amiatt is bírálja Asztalos Csabát, a CNCD elnökét, hogy a magyar kormányt is sikerült az ügybe „belerángatnia” azzal, hogy a román sajtóban többször is kijelentette: a gyergyóditrói lakosság vélt idegenellenességének oka a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos kommunikációja.
„Olyan körülmények között, amikor a brüsszeli fórumokon folyamatosan támadják Magyarországot, amiért vezetői a keresztény Európa jól felfogott érdekeit védik, megítélésünk szerint ez nem egyéb, mint nemzetárulás. (...)
– követeli a két pártelnök.
Az MPP és az EMNP vezetői ugyanakkor élesen bírálják Hegedüs Csillát, az RMDSZ szóvivőjét, valamint Winkler Gyula és Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt, elfogadhatatlannak tartva, hogy a román sajtóban szajkózott uszítástól és idegenellenességtől tartották fontosnak elhatárolódni, miközben a székelység ellen zajló lejárató kampány kapcsán a közösség védelme lett volna a feladatuk.
„Érthetetlennek tartjuk Kelemen Hunor azon nyilatkozatát is, melyekben a gyergyóditrói közösség egy részét felelősként jelöli meg a történtek miatt.
A téma kapcsán véleményt formáló Markó Béla szintén a ditróiak egy részét okolja a kialakult helyzetért, ugyanakkor Magyarország részéről ijesztgetésnek, politikai sci-finek nevezi a migránsproblémát” – kifogásolják az EMSZ vezetői.
Nyugalomra és a szélsőséges nézetek elutasítására intette a ditróiakat a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás