Csoma Botond szerint az RMDSZ addig maradhat fenn, amíg a közösség szükségét érzi
Fotó: Orbán Orsolya
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője. A politikus szerint a szövetségnek nyitnia kell a különböző világnézetű értelmiségiek, a fiatalok és a társadalom különböző rétegei felé. A Csoma Botond bejegyzése alatt kibontakozott vitában azonban többen arra figyelmeztettek, hogy a megújulás hiteltelen maradhat a korábbi hibákkal való szembenézés, a belső demokratizálódás és a vezetőség felelősségének tisztázása nélkül.
2026. november 04., 14:222026. november 04., 14:22
2026. november 04., 15:392026. november 04., 15:39
Csoma Botond bejegyzésének kiindulópontja, hogy az RMDSZ nem önmagáért létező politikai szervezet, hanem a romániai magyarság érdekképviseletének eszköze, amely addig maradhat fenn, amíg a közösség szükségét érzi. A politikus szerint a szerbiai és szlovákiai választások magyar vonatkozású eredményeit alaposan elemezni kell. Különösen a felvidéki magyarság parlamenti képviseletének elvesztése szolgálhat figyelmeztetésként. Szlovákiában a magyar közösség mintegy nyolcszázalékos népességaránya ellenére sem sikerült átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, miközben Romániában a magyarok aránya hat százalék körül mozog.
és nyitnia kell azok felé a jobb- és baloldali értelmiségiek felé, akik az elmúlt években bírálták a szövetséget, de fontosnak tartják az önálló magyar parlamenti képviselet megőrzését.
A politikus az értelmiség szélesebb körű bevonását is sürgeti a közpolitikai programok kidolgozásába. Megítélése szerint az RMDSZ-nek nem elegendő az etnikai érdekképviseletre összpontosítania: a társadalom különböző csoportjainak mindennapi problémáira is válaszokat kell adnia.
Csoma Botond egyik legfontosabb javaslata az RMDSZ ideológiai sokszínűségének helyreállítása. Úgy véli, a szervezeten belül a jelenleg meghatározó konzervatív és kereszténydemokrata irányzat mellett jól működő liberális, szocialista és zöld platformokra is szükség lenne. Ezek a politikai műhelyek szerinte nem gyengítenék, hanem erősíthetnék a szövetséget, és hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülései érdemi viták színterévé váljanak.
A fiatalok megszólítását különösen nehéz feladatnak tartja. Felveti, hogy az RMDSZ-nek olyan közpolitikákat kell kidolgoznia, amelyek választ adnak a fiatalok, a létbizonytalanságban élők, a középosztály, a gazdálkodók, a vállalkozók és az idősek gondjaira.
A kisebbségi érdekérvényesítés szerinte megköveteli, hogy a szövetség valamennyi jelentős, mérsékelt román párttal fenntartsa az együttműködés lehetőségét, függetlenül attól, hogy az éppen kormányon vagy ellenzékben van.
A Facebook-bejegyzés alatt kibontakozott vita visszatérő eleme, hogy a megszólalók egy része nem tartja elegendőnek az új politikai elképzelések megfogalmazását. Szerintük előbb azt kellene megvizsgálni, hogyan jutott az RMDSZ a jelenlegi helyzetébe.
Dáné Tibor Kálmán erdélyi művelődésszervező hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy az erdélyi magyar társadalom és a szakmai szervezetek képviselői már évekkel korábban figyelmeztettek a szövetség működésének hiányosságaira, ám véleményüket a vezetőség nem vette kellőképpen figyelembe. Felidézte, hogy korábban az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főosztályai szoros kapcsolatot tartottak fenn a civil szakmai szervezetekkel, ma viszont ez a társadalomszervező tevékenység alig érzékelhető.
Dáné a korábbi civil egyeztetési fórumok megszűnését, illetve kiüresedését is kifogásolta.
– fogalmazott.
Csoma Botond válaszában elismerte a bírálat jogosságát: „Tibi, sok mindenben igazad van. Az önkritika mindig jól jön, vissza tudja szorítani a hübriszt.”
Hasonló problémát vetett fel Buzogány Attila is, aki szerint az RMDSZ vezetői gyakran nem veszik figyelembe a jó szándékú kritikát, vagy azt politikai támadásnak tekintik. Csoma válaszában elismerte, hogy előfordulhatott ilyen hozzáállás, amelyet maga sem tart konstruktívnak.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
A hozzászólások egyik legkeményebb bírálatát Gáspárik Attila rendező, színész, egyetemi oktató, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház korábbi vezérigazgatója fogalmazta meg. Szerinte a megújulást azzal kellene kezdeni, hogy az RMDSZ bocsánatot kér azoktól, akiket politikailag vagy szakmailag ellehetetlenített.
„Elnézést a kulturális eltörlésért! Elnézést, mert az RMDSZ-t csak egy irányba tereltük és megszüntettük az ideológiai platformokat” – írta, majd a teljes jelenlegi vezetőség lemondását sürgette.
A hozzászólás vitát váltott ki. Jakab Pisty szerint néhány vezető leváltása indokolt lehet, de a teljes vezetőség menesztése a nehéz politikai időszak előtt meggondolatlan lépés lenne. Gáspárik válaszában
Kelemen Zoltán ugyancsak a vezetőség távozását sürgette, de emellett konkrét szervezeti reformokat is felvázolt. Szerinte az RMDSZ-nek nem a szavazatok maximalizálását, hanem a magyar közösség jólétének javítását kellene elsődleges célként kitűznie. Ennek érdekében országos és helyi szinten is előválasztásokat, átlátható döntéshozatalt, valamint a párt által kapott támogatások teljes körű elszámolását javasolta.
Nagy András Attila üdvözölte Csoma Botond nyitási szándékát, de szerinte az RMDSZ-nek nemcsak meghallgatnia kellene a kritikákat, hanem változtatnia is kell a kifogásolt gyakorlaton. Úgy véli, az elmúlt években több olyan értelmiségi és politikai szereplő távolodott el a szövetségtől, aki más véleményt képviselt, noha szívesen bekapcsolódott volna a közéletbe.
A hozzászóló nepotizmussal és a hiteltelennek tartott politikusok megtűrésével is vádolta a szervezetet. Megoldásként a különböző véleményeket képviselő személyiségek bevonását és moderált nyilvános vitafórumok szervezését javasolta.
Felvetette, hogy a székelyföldi, partiumi és bánsági fiatalokat miért elsősorban választások idején próbálják megszólítani. A hozzászóló a munkahelyteremtést, a fiatalok szülőföldön tartását és a székelyföldi települések elnéptelenedésének megállítását nevezte a legfontosabb feladatoknak. Példaként a parajdi sóbánya helyzetét említette, amelynek rendezését a térség gazdasági és társadalmi életének szempontjából is fontosnak tartja.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
A vita egyik alapvető kérdése az volt, hogy az erdélyi magyar politikai sokszínűséget az RMDSZ-en belül vagy több, egymással versengő magyar párt révén kellene megteremteni.
Juhász Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) munkatársa határozottan elutasította az RMDSZ-en belüli ideológiai platformok mesterséges létrehozásának gondolatát.
Szerinte inkább azzal a szemlélettel kellene szakítani, hogy az erdélyi magyarságnak egypártrendszerben kell élnie.
A hozzászóló szerint
Ugyanakkor a magyar közösség egészét érintő ügyekben, például a parlamenti választásokon, szükségesnek tartja a pártok közös fellépését.
Ez a megközelítés lényegesen eltér Csoma Botond elképzelésétől. Míg az RMDSZ szóvivője a szövetségen belüli ideológiai sokszínűség erősítésében lát lehetőséget, Juhász a magyar politikai pluralizmus intézményes elfogadását sürgeti.
A hozzászólások között külön szálon alakult ki vita a politikai kritikák elfogadásáról és az RMDSZ kommunikációjáról. Babos Krisztina újságíró, környezetvédelmi aktivista azt kifogásolta, hogy állítása szerint Csoma Botond politikusi Facebook-oldaláról letiltották, miután többször szóvá tette egy Bihar megyei, RMDSZ-es önkormányzatokhoz kötődő víziközmű-vállalat állítólagos környezetszennyezését.
Csoma kezdetben jelezte, hogy utánanéz a tiltás körülményeinek, majd elnézést kért, és intézkedett annak feloldásáról. „Én a tényszerű kritikát soha nem tiltottam le” – írta. Később azt is közölte, hogy munkatársai a visszatérő, ugyanarra az ügyre vonatkozó hozzászólások miatt tiltották le a kritikust, amit ő nem tartott indokoltnak.
A vízszennyezéssel kapcsolatos állítások ügyében Csoma elmondta, hogy
A képviselő arra a kérdésre, hogy a pénzügyi problémák megengedhetővé tehetik-e a környezetszennyezést, egyértelmű nemmel válaszolt.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Három hétre bezárt hétfőn a temesvári repülőtér a kifutópályánál zajló felújítási munkálatok idejére. A temesvári járatokat november 22-ig az aradi repülőtér szolgálja ki.
Romániában évtizedes mélypontra került a betöltetlen álláshelyek száma, egy állásra kétszer annyian pályáznak, mint tavaly. A kolozsvári Job Drop csoport közösséggel és ingyenes egyéni programmal segíti a friss diplomásokat a munkaerőpiaci útvesztőben.
Engedély nélkül működő autóbontókra csaptak le a rendőrök Maros megyében. Az országos rendőrségi akció keretében négy házkutatást tartottak, amelyek során mintegy 160 tonna, jórészt szétszerelt gépjárművekből származó hulladékot foglaltak le.
Befejeződött az egyik legfontosabb Kárpát-medencei Szűz Mária-kegyhely, a csíksomlyói kegytemplom három éve tartó felújítása.
Személyeskedésig fajuló, heves szóváltás robbant ki hétfőn a román képviselőházban a háromszéki Bálványos üdülőtelep átnevezése miatt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bălvănișra változtatná a magyar eredetű elnevezést.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!