Neagovici becslései szerint az országban hozzávetőleg 300 kisebb kórház működését lehetetleníti el a keretszerződésbe foglalt csökkentett fejkvóta. Rámutatott: a kórházak számára már az is megerőltető lenne, ha a tavalyi szinten hagynák a pontértékeket, hiszen kénytelenek kigazdálkodni a januárban 11 százalékkal megemelt fizetéseket.
A Sanitas képviselője példaként említette: amennyiben a rendelet hatályba lép, ez a baróti kórház csődjét jelentené, hiszen az intézmény büdzséje csak az alkalmazottak fizetésére, egy kevés gyógyszerre lenne elég, de nem tudnák megvásárolni a fogyóanyagokat, kifizetni a gáz-, villany- és vízszámlát. Dávid György, a baróti kórház menedzsere már jelezte a minisztériumnak, hogy a tervezet szerint a költségvetésük csak a bérekre lesz elég. A kézdivásárhelyi kórház is hasonlóképpen kerül veszélybe, a csökkentett szorzóértékkel az év végére várhatóan hatalmas adósságokat halmozhat fel – mutatott rá.
Erről különben a városi kórház vezetősége átiratban értesítette a kézdivásárhelyi önkormányzatot, számításaik szerint tavaly 11,4 millió lejes kiadásuk volt, a tervezett keretszerződés alapján az idei bevételük 9,3 millió lejre csökken, tehát kétmillió lejes adósságuk lesz az év végéig. Vasile Neagovici hangsúlyozta, egy vakbélműtét vagy egy szívinfarktusos beteg kezelése a nagy intézményekben is ugyanannyi pénzbe kerül, mint egy városi kórházban.
„Amiért a kórház kisebb, nem használhat kevesebb gyógyszert, ezért igazságtalan ez a megkülönböztetés” – szögezte le a szakszervezeti vezető, aki szerint a kereslet-kínálat szabályozza a kórházak költségvetését is. A Sanitas egészségügyi szakszervezet háromszéki elnöke elmondta továbbá, az egészségügyi alkalmazottak aggódnak a tervezett régiós összevonás miatt is. „Az egészségügyi igazgatóságok, a mentőállomás és az egészségbiztosítási pénztár átszervezése a lakosságot is negatívan érinti, hiszen a biztosítónál így is sorba kell állni a különböző igazolásokért, ezentúl pedig még nehezebb lesz a dolgunk” – mondta Neagovici. Amint arról beszámoltunk, a tárca nyolc regionális egészségügyi hatóságot és 34, ezek alárendeltségébe tartozó megyei irodát hozna létre a megyei közegészségügyi igazgatóságok átszervezése nyomán, az intézkedés miatt országos szinten 3-4 ezerrel csökkenne az alkalmazottak száma.
Raed Arafat egészségügyi államtitkár egyébként csütörtökön úgy nyilatkozott, a kórházak finanszírozási rendszerének módosítását követően az országos jelentőségű egészségügyi intézmények azért kapnak többlettámogatást, hogy a betegeknek ne kelljen otthonról hozniuk a gyógyszereket. Mint mondta, az intézkedés 54, az intézmények rangsorolása szerint első kategóriásnak minősített kórházat érint, melyek a megye és más megyék lakosságát is kiszolgálják. Az egészségügyi államtitkár bejelentése szerint a stratégiai fontosságú kórházak jelentősen nagyobb juttatásokban részesülnek: az egy páciensre jutó finanszírozást 1440 lejről 1800 lejre fogják növelni.
A nagyobb finanszírozásból a kórház növelheti a gyógyszerekre és fogyó egészségügyi eszközökre elköltött összegeket. „A terveink szerint az érintett intézmények már ebben a hónapban megkötnék az új szerződéseket az egészségügyi biztosítóval, az intézkedések hatása várhatóan a jövő hónaptól lesz érezhető. Természetesen azok a kórházak, ahol folytatják az otthonról hozott gyógyszerek gyakorlatát, és erről vagy más rendellenességről a betegek panaszt tesznek, azok elveszítik ezt a többletet” – magyarázta Raed Arafat. Hozzátette: amennyiben a páciensnek olyan gyógyszerre van szüksége, melyet a kórház nem tud biztosítani, annak beszerzéséről a kórházmenedzser által összeállított bizottság kell hogy döntsön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok