Csillag? Fenyő? Tulipán? – vasárnap szavazunk

Eddig soha nem tapasztalt „testvérharcnak” volt tanúja az erdélyi magyarság az önkormányzati választást megelőző kampányban: az 1989-es rendszerváltás óta először fordul elő, hogy három magyar politikai alakulat pályázik vasárnap a magyar voksokra. A megmérettetés legfontosabb tétje, hogy a magyar közösségnek sikerül-e a magyar–magyar verseny közepette is megőriznie, esetleg növelnie képviseletét, pozícióit az önkormányzatokban.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szavazásra buzdítják a lakosságot, azt kérve a választóktól, hogy lelkiismeretük szerint voksoljanak. Vasárnap 41 megyében és a fővárosban összesen tizennyolcezer szavazóhelyiség tart nyitva 7 és 21 óra között. A Központi Választási Iroda (BEC) közlése szerint 18 millió 300 ezer választót várnak az urnák elé a vasárnapi helyhatósági választásokon – a szavazópolgárok 45 ezer önkormányzati tisztség sorsáról döntenek, amelyekre több mint 285 ezer jelölt pályázik.

Az idei helyhatósági választáson is négy szavazólapot kapunk kézhez, hogy a helyi és a megyei elöljárójelöltek, valamint a helyi és a megyei tanácsosi listák közül választhassunk. A polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztségekre név szerinti, a helyi és a megyei tanács tagjaira pártlistás szavazás zajlik.

Egyfordulós voksolás

A választás egyfordulós lesz: polgármester és megyei tanácselnök a legtöbb szavazatot összegyűjtő jelölt lesz, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksok legalább felét. Így akár 30 százalékosnál kisebb támogatottsággal is polgármester vagy megyei tanácselnök lehet valaki, ha ő kapta a legtöbb szavazatot.  A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát, pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb hét százalék.

Fontos tudni, hogy szavazatát mindenki csak az állandó lakhelyén adhatja le, vagy ott, ahova legalább három hónapja ideiglenesen bejelentkezett. Azok a személyek, akik nem lakhelyükön, de ugyanabban a megyében tartózkodnak, csak a megyei tanácselnökök és a megyei tanácsosi listák valamelyikére szavazhatnak. Voksolni érvényes személyi igazolvánnyal lehet, az úgynevezett választási kártya nem érvényes.

Az esti urnabontást követő adatfeldolgozás továbbra is jórészt papíralapú, amit azzal indokolnak, hogy ez a legbiztosabb módja a csalás megelőzésének.

A sajtónak idén sincs internetes rálátása a részeredmények alakulására: hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat. Az első jelentést hétfő reggelre ígéri a központi választási iroda.

Kiélezett „testvérharc”

A magyar–magyar politikai versenyt hűen tükrözi, hogy vasárnap közel kétszer annyi romániai magyar jelölt állt csatasorba az önkormányzati mandátumokért, mint négy évvel ezelőtt: a három magyar párt színeiben összesen mintegy 15 ezer jelölt méretkezik meg vasárnap. Az RMDSZ országos szinten 9643 tanácsos- és 319 polgármesterjelöltet indít, emellett tizenhárom erdélyi megyében megpályázza a képviselő-testület elnöki tisztségét.

Az első választási szereplésére készülő Erdélyi Magyar Néppárt országos szinten 80 polgármesterjelölttel, 2043 helyi és 281 megyei tanácsosjelölttel vág neki a helyhatósági választásoknak, ugyanakkor öt megyében állít tanácselnökjelöltet.

A Magyar Polgári Párt eközben 110 településen állított polgármesterjelöltet, hat megyében megpályázta a tanácselnöki tisztséget, és színeiben 2500 tanácsosjelölt méretkezik meg. A három magyar politikai szervezetnek, mint ismeretes – kevés kivételtől eltekintve –, nem sikerült összefognia, ennek nyomán nemcsak a tömbmagyar vidékeken, hanem a szórványnak számító településeken is „testvérháború” alakult ki.